Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Író és város szövetsége 1931-1944

és idevágó tanulmány megerősíti: 1920-tól kb. 1930-ig a debreceni egyetemi hallgatók kizárólag jobboldali mentalitásúak voltak, illetve a bajtársi egyesületek pressziója révén csak ez az orientáció kaphatott nyilvánosságot. Az 1930-as évek elejétől változott a helyzet. Az egyetemi ifjúságnak abban a rajzásában, mely affinitást mutatott a valós társadalmi és politikai kérdések iránt, felelősség ébredt a nemzetért, az ország sorsáért. Ok zömmel Németh László mögött sorakoztak fel, de abban a szent meggyőződésben, hogy Szabó Dezső méltó örökösét követik. Egy jelentős létszámú debreceni ifjúsági rétegnek Németh László eszmerendszere valósággal kátéja, sőt episztéméje lett! Németh személyesen is ápolta a kapcsolatot az egyetemistákkal, Uj Vetés c. lapjuk közölte korábban a Debreceni Kátét, a fiatalok több cikkben is foglalkoztak — egyetértően — nézeteivel. „A kollégium diákszobáit látogatva, két Tanú-évfolyam is került elém, erősen szétolvasva, Debrecen átesett a Tanú-n..." — rögzíti személyes tapasztalatát.

60 Csak egy-két tucatnyi fiatal — igaz, kiváló képességűek —, került a baloldal, a marxizmus vonzásába. Húszasok és harmincasok Mintegy másfél évtizeden át Németh László a debreceni szellemi élet egyik központi alakja volt. Nincs nélküle kezdeményezés, még egy helyi nemzedéki vitának is ő az ütközőpontja! A debreceni írók a Válasz helyi fiaskója után sem adták fel folyóirat-alapítási terveiket, de számos kérdésben nem tudtak közös nevezőre jutni, például a felelős szerkesztők személyében. Erre az Ady Társaság vezetői, az élén Juhász Gézával, visszavonultak. Emiatt egy fiatal író, Gulyás Gábor, szemrehányó „emlékiratot" juttatott el Juhász Gézához, amelyben a készülődőket húszasoknak nevezi, szemben az Ady Társaság vezetőivel, akik harmincas éveikben jártak, sőt Juhász már túl volt a negyvenen. Nem kétséges, hogy az írás azoknak a tanulmányoknak a hatása alatt is keletkezett, amelyek Szekfű Gyula és Asztalos Miklós tollából jelentek meg a Magyar Szemlében, jóllehet ott a szerzők éppen azt hangsúlyozták, hog)

7 szociális és gazdasági kérdésről van szó, nem generációs problémáról. Juhász Géza a levelet ugyan nem hozta nyilvánosságra, és nem nevezte meg a feladót, de nyilvánosan felelt rá.

61 Ebből kiviláglik, hogy Gulyás többek között sommásan azt állítja, a harmincasok ott felejtették fiatalságukat a lövészárkokban, s nem tudnak pozitívumot alkotni. Juhász ezt tagadja, s felsorolja, mi mindent tett nem egészen tízéves fennállása óta az Ady Társaság. Hiányokat pótló küldetése után kinyitotta a kaput a húszasok előtt is, „akik először az Ady Társaságban mutatkoztak be, mint nem60 Tanú évek. In.: Homályból homályba. I. 492 61 Húszasok és harmincasok. Db. 1936. jan. 5. 14