Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)
Író és város szövetsége 1931-1944
volna, hogy a parasztíróság irodalmi probléma-e vagy sem, mert az irodalom csak írót ismer, minden jelző nélkül. Hogy mi az író társadalmi helyzete, az nem fölösleges kérdés, csak éppen nem irodalmi szempont. Ha parasztírókról beszélünk, akkor a társadalmi aspektust hangsúlyozzuk, noha tény, hogy minden tehetséges író beépít műveibe valamit osztálya világszemléletéből. Ezért nyereség a parasztírók jelentkezése, mert a mágnás-, a középnemesi-, a polgári-, a munkásírók után új színt hoztak az irodalomba, úgyis, mint a magyarság leggyökeresebb rétegének képviselői. Tehát írónak lenni a paraszti életforma mellett is lehetséges. De pusztán a származásukért nem járnak nekik irodalmi privilégiumok, mint ahogy méltatlanság osztályhelyzetük miatt ki tagadásuk is. Nagy Tibor kissé bőbeszédű eszmefuttatása voltaképpen logikus, a kérdés csak az, mit gondolt másképp Németh László? Előadás az I. Debreceni Diétán Németh részt vett az I. Debreceni Diétán 57 , amely 1935. március 22-től 25-ig tartott a református Soli Deo Gloria, a katolikus Szent László-kör diákszövetségei, illetve a bölcsészhallgatók Árpád Bajtársi Egyesülete rendezésében, s két kérdéscsoport megvitatására vállalkozott. Az első a magyarság problémáival, a második Magyarország és Európa kapcsolatával foglalkozott. A négynapos programot március 25-én Németh előadása zárta és foglalta össze Az ifjúság problémája és problémái címmel. A lapok szűkszavúan tudósítottak az eseményről, bár ígérték, hogy visszatérnek rá, de ezt csak részben teljesítették. Némethnek ilyen tárgyú tanulmánya ebből az időből nem ismeretes, Az ifjúság kérdez 1940es fogantatású. A rendezéssel kapcsolatban a DFÚ nem hallgatta el Grósz Jánosnak, a Magyar Izraelita Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége (MIEFHOSZ) elnökének nagy tetszéssel fogadott felszólalását, aki szóvá tette: „Miért rekesztették ki a zfdó diákságot a magát felekezetközi konferenciának neveZp diétáról*Tudott-e Németh László a kirekesztésről vagy sem, erre a kérdésre nincs válasz. A korszaknak a debreceni egyetem diákmozgalmaival foglalkozó szakértője könyvében 3 Németh szereplését egyértelműen A reform c. tanulmánya alapján reprezentálja, szerintünk helyesen. Tóth megállapítja: „... a diétán Németh László 'harmadik úttal' kapcsolatos koncepciója aratta a legnagyobb sikert, s a diétát követőn ez az_ eszmekör terjedt el az egyetemi hallgatók körében, ezfárta át, és bizonyos mértékben módosította a bajtársi egyesületek tevékenységét... ". Ezt minden emlékezés 57 Ma, pénteken kezdődik a Debreceni Diéta. DFÚ, 1935. márc. 22. 4 5« DFÚ, 1935. márc. 23. 6 59 Tóth Pál Péter: Metszéspontok. Bp. 1983. 121-123
