Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Szemelvények, dokumentumok

Kardos László: Németh László> 1933.

5 Az új irodalom egyik vezéralakja. Főként, mint kritikus és esszéíró tekintélyes, de mint költő és elbeszélő is igen jelentős. Irodalmunkra gyakorolt hatása egyre érezhetőbb. Az alkotó személyt csak másodsorban — s csak az alkotáson át — tekintő, a figyelem javát a műre koncentráló kritikai szemléletmód jórészben az ő ihletett ösztönzésére hódít újra, s ugyancsak ő egyik legdúsabb forrása a fejlődő kritikai erkölcsiségnek is. Polihisztori arányok felé duzzadó, egyetemes érdeklődése jótékony sugallattal emeli kritikai irodalmunk műveltségbeli színvonalát. Értékítéleteit frissesség, bátorság és alig tévedő biztonság jellemzik. Lírai hevű, nagyvonalú ödet- és gondolatpazarló tanulmányai, melyekben olykor egy prófétai attitűd körvonalai is fölrémlenek, korunk legérdekesebb magyar olvasmányai közé tartoznak. Elsőül rajzolja föl a legújabb magyar irodalom elmosódó, bogos útjainak világos tréképét. (...) Tóth Béla: Új írók

6 (...) Ennek a fiatal írónak a neve ma már fogalom. A huszadik század bontakozó új világa az ő sokrétű egyéniségében találja meg először magyar megjelenítőjét. Az új igények benne válnak először magatartássá, erkölccsé, valósággá. Mint finom érzékű kritikus, elsőnek tapogatja ki legújabb irodalmunkban egy új irodalmi alkat fölsejlő törvényeit. A sorozatban megjelent két tanulmánya, „Ortega és Pirandello" régebbi művei. Először a Napkeletben láttak nyomdafestéket. Mint maga is mondja a hozzájuk írt utószóban, az egyikben világának szálai bontakoztak ki, a másik kritikusi magatartásnak első teljes érvényesülése. Ennek a világnak fő vonása, hogy az ember nem középpont többé, az egyes dolgoknak megvan a saját jelentőségük mellette. A kritikai tanulmány is mintha ezt a szempontot követné (valójában megelőzte): a művet tekinti elsősorban, nem az embert. Németh írói egyénisége azóta természetesen módosult. (...) Anonym: Németh László és Debrecen

7 Németh László első igazi hívei Debrecenből kerültek ki. Hívei abban az értelemben, hogy az első pillanattól kezdve hittek tehetségének sikerében, de hívei úgyis, hogy munkájukkal önkénytelenül is bekapcsolódtak abba a kulturális programba, melyet Németh László hirdetett már a Tanú előtt, s melynek kifejtésére indította meg a Tanút is. A Tanúnak olvasótábora van Debrecenben. S a Tanú olvasói nemcsak irodalmi társaságok tagjai közül toborzódnak, sőt az iga5 Bevezető az Ortegea és Pirandello c. könyvhöz. 6 Debreczeni Szemle, 1934. 1. 44 7 Debreceni Újság - Hajdúföld, 1934. márc. 2. 3