Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)
Németh László és az Alföld
A népi írók mozgalmának és alkotóinak megítélése az 1960-as évek végéig volt kemény politikai kérdés. Az ellenük folytatott ideológiai invázió sorába illik Bimbó Mihály marxista filozófiatörténész két tanulmánya. Az első 1967-ben jelent meg két folytatásban. 1 ' Bimbó már azzal kifejezi ellenérzését, hogy a népi író elnevezést idézőjelbe teszi, mert szerinte, a hivatalos úzust követve, a népies a helyes szóhasználat. Cikke elején leszögezi, az irodalompolitika eltorzult hivatalos álláspontját követve, hogy nem egyszerűen irodalmi, hanem politikai mozgalomról van szó. Óhatadanul foglalkozik Németh Lászlóval, az esszéíróval, akit a fiatal polgári értelmiség egyik legtehetségesebb tagjának nevez. Németh, — írja, — „felfigyel az irodalomban jelentkező új irányra, és már ekkor az irodalomtól váj a, hogy az létrehozz? azokat az eszméket és műveket, amelyek felrázzák a nemzetet, megújítják azj, és ezen az úton továbbra is biztosítják a nemzeti létet. ". Idézi a Készülődésből Németh egyik, úgymond, téveszméjét: „Magyarság a magyar állam helyett. "Taglalja az író szerepét az Uj Szellemi Frontban, elmarasztalván őt naivitásáért, amelyet szerinte még 1940-ben sem haladt meg. Bizonyítéknak a következő idézetet tekinti: „Ha a Gömbös Gyula helyén akkor egy egészségesebb, bátrabb és eszesebb ember áll, a mostani próba egész m ás magyar nemzetet talál itt. " (Kisebbségben). Elismeri, hogy a népi írók 1935—38 között igen jelentős szépirodalmi műveket alkottak, de utána polarizálódott a mozgalom, újra felerősödtek a felülről jött reformok iránti illúzióik, s úrrá lett rajtuk ismét a nacionalizmus. Németh Lászlónak, mint a Zilahy-féle Híd munkatársának a helyét és szerepét a politikai jobboldalon jelöli ki. Azt elfelejti, hogy az író a német megszállás után a gestapo listájára került. A hatvanas évek Alföldje Németh Lászlóról Bimbó a következő évben újabb kétrészes tanulmányban támadta a népi mozgalmat. 14 !y A 'harmadik út' koncepció filozófiai megalapozása — ítélkezik — amelyet legkidolgozpttabban és legkövetkezetesebben Németh László végez ^ ~ külső megjelenésének fő tendenciájában beleillik a polgári filozófia huszadik századi mozgásának egyik fő áramába, az irracionalizmusba. Ez a beilleszkedés általában értendő, annyiban valósul meg amenynyiben az ész a röaö ' e ^ en f°b^ m Si burkolt polémia. " De hozzátette: „Ez semmi esetre sem jelent természetesen teljes azonosságot a részben más társadalom talaján, más célokkal és funkciókkal kialakult európai irracionalista áramlatokkal. " Németh Lászlót azon az alapon sorolja az irracionalisták közé, hogy „mind a kapitalizmust, mind a szocializmust a ráció rendszereként tűnteti fel, és egyben úgy véli, hogy a XX. szpZfd egyik 13 Bimbó Mihály: Történelmi szempontok a „népi írók" mozgalmának megítéléséhez. 1967/1. 5362, 1967/2. 59-65 14 Bimbó Mihály: A „harmadik út" és a magyar társadalom haladásának kérdései. 1968/5. 53—61; 1968/6. 51-59
