Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)
Színművei a Csokonai Színházban
A rendező, Lengyel György 7 , már a levél szellemében kezdett hozzá a próbákhoz. Gondolatait a helyi lap hasábjain megosztotta az olvasókkal. 13 Néha drámának nevezte a darabot, ami nem véletlen. Közismert tény volt, hogy a vígjáték körül forrt a levegő. „Németh Lász/ó új műve, elmúlt évi nemzeti színházi bemutatója óta a^ irodalom és színikritika, és mindenek előtt a közönség érdeklődése, az igazj nagy siker középpontjában áll. Valójában ez természetes jelenség: vita és siker összefüggenek egymással. Nagy gondolatokat és érzéseket kiváltó művek sorsa mindig ilyen. (...) Az utazás Karádi József küngösdi nyugdíjas földrajz-történelem szakos tanár történetét mondja el. Az elmúlt években mellőzjetés érte. (...) Ahogy Németh László nevez}, ' a szokványos reakció és a kommunista reakció, a begyöpösödött nézetekhez vagy a lejárt módszerekhez ragaszkodók' a maguk szjja íze szerint szolmizálják Karádi gondolatait, véleményét. (...) A játék során megismerkedünk a két tábor több érdekesen ábrázolt képviselőjével, és így kirajZplódik előttünk Küngösd város szellemisége és magatartása 1961 év táján. A cselekmény és a környezet, a körülvevő társadalmi helyzet helyes megértése szempontjából döntő jelentőségű ez az évszám, s a hozzá kötődő légkör emlékezete, hiszen mint Németh Lász/ó is írta, műve előadására előszjór a XXII. kongresszus után gondolt. (...) Színházunk együttese nagy szeretettel, kivételes gonddal készül Németh László művének debreceni bemutatójára. Korszerű sz/nházat korhoz, hozzánk szóló művekkel tudunk teremteni. Németh Lász/ó műve ezt a lehetőséget adja meg számunkra. A megjelenítés, a színpadi játék az író hűséges szolgálatát tekinti kötelességének és feladatának. A hűség ezúttal elsősorban az írói szándék felismerését és annak mindenfajta túlzásoktól, belemagyarázásoktól mentes tolmácsolását jelenti. A szjnház, művészei, élükön a Karádi József szerepét alakító Nóvák Istvánnal, a főbb szerepekben Hegedűs Erzsivel, Sarlai Imrével, Sárosdy Rezsővel, Kovács Gyulával, Oláh Györggyel, Sinkó Lászlóval, Tímár Évával, Ke'zdy Györggyel igazságra törő erővel és elmélyülten készülnek szerepükre. Célunk azpnos Németh László gondjával és szándékával - a mind erőteljesebben kibontakozó, küzdő, igazj, pozitív közvélemény szolgálata. " A helyi kultúrpolidka felelősei természetesen bizalmatlanok voltak a bemutatóval szemben, amit az a szokatlan tény is bizonyít, hog) 7 a megyei pártbizottság napilapja, a Hajdú-bihari Napló, szokásától eltérően nyilvános vitával reflektált az előadásra, végül a „hivatalos álláspont"-ot szerkesztőségi cikkben summázta. Ez a publicitás azonban nyereségnek mondható, még akkor is, ha a kritikai visszhang fő szólama a hiányérzet megfogalmazása. Maga az újság saját véleményeképpen a bemutató másnapján megelőlegezte a sikert. 1 Ám a kritika írója, Főidényi László, már az első bekezdésben kijelenti: ,V^Z olvasott mű stílusa, tartalmi telítettsége, gondolatgazdag mondatfűzése íz/g-vérig Németh Lász/ó-i volt. De a sz/npadkongott."^ véleményével végül ahhoz a fővárosi kritikushoz csatlakozik, aki szerint a darab szereplői panoptikum-figurák. Szerinte különösen a „reak13 Az Utazás. Németh László vígjátékának rendezése közben. HBN, 1962. nov. 7. 6 14 Tegnap mutatták be a Csokonai Színházban Németh László „Az utazás"-át HBN, 1962. nov. 10. 6 15 Az Utazás. Németh László vígjátéka a Csokonai Színházban. HBN, 1962. nov. 18. 5
