Nyakas Miklós: Az „ismeretlen” szerencsi kiáltvány (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 7. Debrecen, 2006)
A források
A NÉMET SZÖVEG MAGYAR FORDÍTÁSA LEVÉLMÁSOLAT, MELYET BOCSKAY ISTVÁN EGY MAGYAR ÚRNAK, ATYAFIÁNAK ÍRT MAGYARORSZÁG JELENLEGI ÁLLAPOTÁRÓL ÉS HÁBORÚJÁRÓL. MAGYAR NYELVRŐL ÚJFELNÉMETRE FORDÍTVA. NYOMTATTATOTT AZ 1605. ESZTENDŐBEN. MINDENEKELŐTT ÜDVÖZLETÜNK ÉS JÓAKARATUNKAT MÉLTÓSÁGOS BÁRÓ ÚRNAK, KIVÁLTKÉPP KEDVES ATYAFINKNAK. Minekután tudatában vagyunk annak, hogy milyen és miféle dolgok miatt kényszerülünk írni és annak is, hogy egyek vagyunk a nemzetben, továbbá készek vagyunk életünk megmentéséhez keresztyén vallásunk és szabadságaink ellenségei ellen megindított általános, törvényes védelmünket szolgáló felkelés élére állni, továbbá szükségtelennek látjuk, hogy mindezt sok-sok szóban és magyarázattal ellátva elmeséljük, noha tudjuk, hogy amit képesek vagyunk elmondani és leírni, az már többnyire ismert, így sok esztendőtől fogva a német nemzet nagy nyomorúságát és elviselhetetlen jármát tekintet nélkül hazánk szép városainak és várainak rongált állapotára és romlására, a birtokok és eme szomorú nemzet pusztulására annak idején szomorú szívvel és nagy károk viselésével nekünk éppúgy el kell viselni és ki kell bírni, Magyarországot pedig siralmas és nagy véráldozatot okozó fogyatkozással mind a mai napig a német nemzet védelmére és bástyájára kell rendelni. Tőlük mindezért [a nemzet] sem hálát, sem köszönetet nem kapott, ellenben ellenségeink elhatározták — hogy — mivel a Mindenható velünk szemben kegyét nem mutatta — a [török]
