Nyakas Miklós: Az „ismeretlen” szerencsi kiáltvány (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 7. Debrecen, 2006)
A kiáltvány és a dunántúli események. Hadászati és diplomáciai célok
történeti irodalom a dunántúli hadműveleteket általában Némethy Gergely nevéhez kapcsolja, pedig az első tényleges kísérlet Horváth Tamás vállalkozásához köthető, s Bocskai fenti kiáltványai is, a német verziót is ide értve, az ő nevével fonódnak egybe, s az ő katonai sikerét volt hivatva elősegíteni. Bocskai István Horváth Tamás személyét, mint jámbor szolgáját, s „kegyelmetek esmért barátját" ajánlja a dunántúliaknak, akivel szóval is üzent, s akinek „tanulságot adott minden dologról." Horváth Tamás személyére vonatkozóan sajnos nagyon keveset tudunk mondani. A szabadságharc katonai történetét feldolgozó Nagy László szerint leveleiből kitűnően fiatalember. Magam úgy vélem, hogy talán azonos azzal a Horváth Tamással, akit Nagy Iván petrinyei előnévvel említ. Ez a Horváth Tamás 1600-ban nőül vette Ladony máskép Nagy Cse49 metei Annát, thömördi Thulok György özvegyét. Feltehetően fiatalember volt tehát. Amennyiben Horváth Tamás nemesi előneve a magyar/horvát - török határon fekvő Petrinjara 50 utal, amely csaknem bizonyosnak vehető, akkor olyan harcedzett katonával állunk szemben, aki a török végek mindennapos csatazajában nőtt fel. Bocskai sikerei láttán felajánlotta annak segítségét, s az a dunántúli vállalkozáshoz szolgálatait igénybe is vette. A Sopron vármegyéhez intézett kiáltvány német fordítása láttán azt kell mondanunk, Bocskainak a tervezett vállalkozással kapcsolatban nagyszabású katonai, stratégiai elképzelései is voltak, amelyek nagyjából a következőképpen összegezhetők. Horváth Tamás mellé jelképes erejű csapatot adva, a fő hadszíntéren folytatva a Basta elleni támadást, török segítséggel a Dunántúlt elfoglalva, az örökös tartományokat, AlsóAusztriát, Stájerországot, esetleg Karinthiát támadva leköti Mátyás főherceg azon erőit, amelyek Basta segítségére siethetnének. Azért lehetett szükség a német fordítás elkészítésére, hogy osztrák területen megmagyarázhassák a magyarokat ért sérelmeket, Basta és a Habsburgok felelősségét, s az osztrák (protestáns) rendek előtt igazolják Bocskai támadásának jogosságát. Az idő hiányára utal, hogy németre a magyar eredetit igen kis különbséggel fordították le, s igazából nem történt kísérlet egy, a német Nagy Iván i.m. Petrinja = Zágráb vármegyében, a Kulpa mellett. A 16. sz. második felében a törökök kezére került, s Hasszán pasa bosnyák vezér 1590 körül itt erős várat építtetett Török kézen volt 1594-ig. 1596-ban 30 000 török Achmet vezérlete alatt ostromolta a várat, de csekély őrsége (350 fő) visszaverte támadásait, Druskovics Iván bán pedig elűzte a török sereget. Pallas Nagy Lexikon
