Nyakas Miklós: Az „ismeretlen” szerencsi kiáltvány (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 7. Debrecen, 2006)
A kiáltvány és a dunántúli események. Hadászati és diplomáciai célok
Legalább ilyen jelentőségű volt az a kérés, amelyet Rudolf 1597. febr. 27-én juttatott el a belgiumi kormányzónak, s amelyben a következő török hadjáratra 6000 vallon gyalogosra jelentette be igényét. 47 A toborzást Belgium francia részén Hanns Reichardt von Schönenburg ezredes végezte, s ezért nevezték őket vallonoknak. Tehát francia anyanyelvűek voltak. Ez a vallon katonaság volt az, amely Basta alatt kétes hírnévre tett szert, s mivel rendszertelenül fizették őket, magukat zsákmányolással pótolták. Minden vallási és nemzeti sérelemhez a legtökéletesebb közömbösséggel viszonyultak. Parancsnokuk Erdélyben Beauri Jakab volt 48 . A Basta zsoldjába állott hajdúság ugyancsak módfelett rossz hírnévre tett szert. Ellátatlanságuk miatt a zsákmánynak hadakozásukban kiemelten jelentős szerep jutott, s tetteikről a kortárs erdélyiek roppant keservesen emlékeznek. Két dologban azért alapvetően különböztek a vallonoktól, jórészt magyarok és reformátusok voltak. Ezért egy részük már Székely Mózes idejében is a nemzeti ügy mellé állott, s Basta hajdúkapitányai lesznek azok, akik Bocskai magánellenállását nemsokára nemzeti felkeléssé, majd szabadságharccá szélesítik. IV. A KIÁLTVÁNY ÉS A DUNÁNTÚLI ESEMÉNYEK HADÁSZATI ÉS DIPLOMÁCIAI CÉLOK A fenti kiáltványoknak, mind a magyar, mind a német nyelvű változatnak komoly diplomáciai és ezen keresztül stratégiai feladata volt. A fenti hátteret vegyük közelebbről is vizsgálat alá. A szerencsi országgyűlés szervezési munkálatai közt Bocskai hadai diadalmasan törtek előre a bányavárosok térségében és AlsóMagyarországon. Elérkezett az idő a dunántúli szerepvállalásra, részint azért, mert Bocskai nemzeti alapon, a magyar rendek egésze nevében lépett fel, s nemsokára Magyarország fejedelmévé is választják. De azért is, mert Basta hadainak utánpótlását a Dunántúl birtoklásával, s az örökös tartományok Dunántúlról való fenyegetésével is gyengíteni kívánta. A Hatvani [Hon'áthj Mihály. um. 88. „Sechs Tausendt zuwerben". Kővári i.m. IV. k. 120.
