Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Fejedelmi közreműködéssel telepített egyéb helyek

utókorra. Most, amikor „a hatalmas Isten különös rendeléséből és kegyelméből" a hatalomnak erre a fokára „emelkedtünk, illenék-e megfeledkeznünk arról a helyről, arról a mi igen kedves szülőföldünkről, közelebbről a Bihar vármegyében fekvő, általánosan Kismarjának nevezett (községről), amelyről a mi eleink, ükapáink, nagyapáink, ősapáink, eredetüket onnan véve, magukat nevezték és neveztették s ahol a mennyei hazába való megtértük után testüket elföldeltetni, csendes nyugvásra eltemettetni, sírboltokat és síremlékeket emelni kívántak? Nem!" Éppen ezért Kismarja összes polgárainak és lakosainak az alább írt előjogait adjuk és engedélyezzük. Először, hogy fent nevezett Kismarja mezővárosunk említett polgárai és lakosai közül bármely kifogástalan és tisztességes hírű és helyzetű ember mindenféle bizonyító vallomástételnél és tanúskodásnál két (természetesen közrendbeli helyzetű) szavahihető emberként tekintessék. Másodszor, Magyarországon és Erdélyben idegen bíróság elé állítani, különösképpen lezárni szabad ne legyen, kivéve ha főbenjáró bűnről van szó. Harmadszor. Bírót és plébánost a község beleegyezésével válasszanak s ez a bíró az esküdtekkel, a saját bíróságának évében lopásokat, rablásokat, gyilkosságokat, gyújtogatásokat és minden egyéb ügyet ítéljen meg. Negyedszer. Ha valaki közülök örökösök nélkül távozna az élők sorából, minden örökségét és javait akár szóval tett, akár írásos végrendeletben szabad akarata szerint hagyhatja, akire akarja. Ötödször. A mezőváros bírája jogosult gyilkosság esetén a gyilkos vagyonát lefoglalni, „míg az magát az elkövetett bűnből ki nem tisztázza". Hatodszor. A mezővárosban nemesi joggal nem élhetnek, vagy ha már laknának ott nemesek, „tekintet nélkül nemesi előjogaikra, annak a községnek összes ... terheit magukra venni" kötelesek. Ha ezt nem tartanák be, ki kell őket a városból űzni, „megbecsültetéssel" és a becslési összeg kifizetésével. Hetedszer. Kismarja közösségébe csak a közösség engedélye alapján telepedhet le bárki. Hittel kell köteleznie magát arra, hogy „ezen mezőváros minden kiváltságának, kedvezményének, szabadságának, mentességének, előjogainak, törvényeinek, hagyományainak és jogszokásainak sértetlenül való megtartására" fog törekedni, s adott esetben a rendkívüli terheket is vállalja. Nyolcadszor. Ha viszont Kismarja közössége valakit befogadott" még „a földesuruknak se legyen szabad nevezett mezővárosunkból visszavenni és előbbi lakóhelyükre visszahurcolni, sőt a fentebb írt feltételek mellett sza-