Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
Fejedelmi közreműködéssel telepített egyéb helyek
bad, biztos és veszélytelen tartózkodásuk legyen abban a mezővárosban mindaddig, amíg őnekik tetszik." Kilencedszer. Nehogy mint eddig, továbbra is „kétes pecsétet" 350 használjanak, jóindulatunkból pecsétet adományozunk nekik: „legyen azon egy meglett korú, kiváló és bátor hősnek a képe, veres köpönyegbe, fehér darutollakkal, kimunkált drágakövekkel és több színben ragyogó (variegatis) gyöngyökkel ízlésesen díszített fekete süvegbe öltözve, aranydíszes karddal felövezve, bíborral bevont, arannyal választékosan ékített fejedelmi trónon komoly méltósággal, összetett kezekkel ülve, egyik oldalán vértől pirosló kivont karddal, a másikon aranyveretü buzogánnyal a fejedelmi méltóság eszméjét mintegy élő alakban megtestesítve; az egész alak körül ezüst-, réz- vagy más fémbetükből bevésve a következő körirattal: Istenért és Hazáért". Ezt a leírt pecsétet zöld viasszal használhatják. [A leírt címerkép fejedelemalakja Bocskai István] Tizedszer. A kereki vár földesurai a makktermő erdőre sertéseket nem hajthatnak, annyit hozzátéve, hogy „csak magának a mi kereki várunknak majorsági marháiból és disznóiból, amennyit akar, hizlalásra odahajtani" szabad legyen, de idegent nem. Idegen sertést csak az egész község beleegyezésével fogadhatnak be időnként, s ennek a haszna felerészben a községé, felerészben a kereki váré legyen. Az így befolytjövedelem hitéleti és oktatási célokra használható; „egyházi személyek és iskolai növendékek fenntartására szolgáljon és fordíttassék." Tizenegyedszer. A Berettyó folyón, a saját területükön, három-, vagy ha úgy tetszik, több kerekű vízimalmok építtethessenek „az egész község számadása javára". Ennek bevétele és jövedelme a mezőváros közösségéé, „ a szombati jövedelme pedig ennek a napnak reggeli (első) órájától vasárnapnak reggeli (első) órájáig minden hetedik napon azaz minden héten, akárKismarja címere 1910-ben Kismarja két pecsétnyomójáról, egy 1605-ösről és egy 1606-os évszámúról lásd: Szekeres Gyula: „Agj Vr Isten mostis ily feiedelmet..." Bocskai István alakja a néphagyományban. Debrecen, 2004. 337-338.
