Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúk letelepítése és a második hajdúfelkelés
de Bagamér) Ferencet, aki nyílván a különféle robbantások szakértője lehetett. A város kapitányaként ekkor is Szénássy Mátyást nevezik meg. 262 A bagaméri hajdú kiváltságait 1637-ben I. Rákóczy György is megerősítette. Az oklevél szavaival „a nemzetes és nemes Petri Mihály kapitány, bagaméri Király István és Demeter Miklós által saját személyükben, valamint a nemzetes, nemes és vitézlő Oláh Mihály alkapitány, Csókali Pál, Geörbe István, Balogh Mihály, Veres Péter, Nagy Lőrinc, Barta György, Gyulveszi András, Fekete Péter, Salyi György és Szabó Mátyás, meg az előbb említett Bagamér mezővárosban élő és lakó hajdúkatonáink" kérésére erősíti meg Báthory Gábor és Bethlen Gábor kiváltságait. 263 A város a jelek szerint a bihari, közelebbről az érmelléki hajdúság egyik legerősebb helye. TÉPE Az Erdélyi Törvénytár által elismert település, ahova Báthory Gábor fejedelem engedélyével telepedhettek meg hajdúk (1613 jún. 2.). A tépei kiváltságolás tulajdonképpen birtokvásárlás, amely a birtokot megvevő hajdúk jogait biztosítja. Az oklevél szavai szerint a szentjobbi „Nagy István úr, a méltóságos és nagyságos Rédei Ferenc úrnak, a váradi vár főkapitányának, valamint Bihar vármegye főispánjának szolgája", valamint Ravazdi András és Ravazdi István, vérszerinti testvérek, a néhai váradi Ravazdi György fiai, a család nőtagjai nevében is a „teljesen és egészében letett és kifizetett 800 Ft-ért és annak ellenében" Tépe nevü birtokot a vevőként megjelenő „nemzetes és nemes" Kovács Péternek, a most Hosszú Paliban, korábban pedig Lethán és Hatházon lakó összes mezei katonáink kapitányának eladták. Kovács Péter társai, „a már mondott Letháról való Bissal Dániel, Szent Andrassy György", akik Kovats Pálnak a kapitánysága alatt állnak és harcolnak, s egyben képviselték a saját és a Kováts Pál elöljárósága, meg kapitánysága alatt levő" összes többi hajdúvitézt is. A vételhez a fejedelmi hozzájárulás azért kellett, mert az a teljes földesúri jog megszerzését jelentette. A hajdúk nemesítéséről nincs szó, tehát feltehe,2 MOL Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii - 14. kötet - 39 - 39b. o. 3 Szendrey I. i.m.
