Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúk letelepítése és a második hajdúfelkelés
tőén nemes személyeknek tartották őket. 264 Kovács Pétert az oklevél valóban „nemes, nemzetes" személynek mondja, s ezért „Kovács Pétert és Ambrust, Bissál Dánielt, Szent Andrássy Györgyöt és Pétert, a másik Zeköts Pétert, Fejér Jánost és Zőcs Gáspárt meg hasonlóképp az összes előbb jelzett mezei katonákat, valamint mindkét nembeli összes örököseiket és utódaikat meg leszármazottaikat" Tépe teljes jogú birtokosainak kell tekinteni. A vásárlás, illetve a birtokhoz jutás érdekessége, hogy Kovács Péter előbb Hadházon, tehát egy szabolcsi hajdúvárosban, illetve Létán, a vásárlás pillanatában pedig Hosszúpályiban lakott. Ez az adat is bizonyítéka annak, hogy a hajdúvárosok társadalmán belül milyen nagy mozgások voltak, s egészen természetes módon volt átköltözés, és egyéb összeköttetés a szabolcsiak és a bihariak között. Adatunk ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy Létán és Pcilyiban ekkor hajdúk laktak, akiknek jogi státusáról semmit sem tudunk. Egy valami azonban figyelemre méltó! Kovács Péter, aki korábban Hadházon lakott, tehát egészen biztosan egyike volt a Korponán megnemesített 9254 hajdúvitéznek, most Biharban bukkan fel. Talán azért, mert összeköttetései e tájon voltak. Igaz, hogy hadházi hajdúkato„az egész és teljes Tépe nevü birtokot, amely földesúri földdé lett, ti. az atyai örökösödési jog alapján reájuk szállt és a megvallók, valamint már az előbb mondott ős, békésen megtartották, levén és bíratván Bihar vármegyében, összes használataival és bármely tartozékaival együtt, ti. a szántóföldekkel, a müveit és műveletlen területekkel, rétekkel, legelőkkel, mezőkkel; kaszálókkal; erdőkkel, berkekkel, hegyekkel, völgyekkel, szőlőskertekkel és szőlőhegyekkel, vizekkel, folyókkal, halastavakkal, halászó helyekkel meg vízfolyásokkal, a malmokkal meg azok helyeivel, általában pedig bármely hasznai és tartozékai teljességével, akármilyen néven is neveztessenek, ahhoz jog szerint és régtől tartoznak és kell, hogy járuljanak, valódi határkövei és régi határai közt vannak". Szendrey I. i.m. Tépe címere az 1627-es pecsétnyomó után. A fecskefarkas zászló a tépei hajdúké lehetett