Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúság kialakulása

típusú nemesítései mindenestre azt húzzák alá, hogy a hajdúk között, szabadságharcának támogatói között szép számmal lehettek korábban is valamilyen címen már nemeseknek tartott személyek, esetlegesen akkor is, ha nemeslevéllel nem is rendelkeztek. Báthory Gábor „ültetése" ugyan, de itt célszerű említeni a régeni telepítőlevél azon kitételét, amely szerint az idetelepített hajdúk nemesítése tulajdonképpen nemesség-megerősítés. Az oklevél szavaival „őket, akik már előzőleg is nemesek voltak, úgy tartottuk, hogy újból és ismét, mondott Érdél yországunk és Magyarország neki alárendelt részei valódi nemeseinek gyülekezetébe és sorába kell sorolnunk, tömörítenünk, választanunk és írnunk, ahogy soroljuk, tömörítjük, választjuk és írjuk, kifejezetten elrendelve, hogy ettől kezdve az előbb mondott összes katonát, valamint mindkét nembeli összes örököseiket és utódaikat (valódi) és kétségbevonhatatlan nemeseknek tartsák."

168 Ötvenkét hajdúvitézről van szó, akik Szilassy János kapitánysága alatt szolgáltak. Ennek magyarázata lehet az is, hogy esetleg beleértendők lehettek a 9254 hajdúvitézbe, akiket Korponán megnemesítettek. Szilassy János ugyanis név szerint szerepel a korponai adománylevélben. Ebben az esetben viszont nem vették igénybe az akkor adományozott birtokot. Gyengíti a fenti magyarázatot, hogy valamivel korábban Ürögd és Orossi birtokokot ugyancsak Szilassy János hajdúi kapták, s ebben az esetben az oklevél kifejezetten és ténylegesen nemesítésről beszélt. királyi jogok elévülési idejét meghaladta) az ilyen nemesség bizonyítására bőven elégséges. CJH Közölve Szendrey I. i.m.