Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúk letelepítése és a második hajdúfelkelés
A HAJDÚK LETELEPÍTÉSE ÉS A MÁSODIK HAJDÚFELKELÉS Amikor Bocskai István, Magyarország és Erdély választott fejedelme 1606. december huszonkilencedikén Kassán elhunyt, azok a politikai problémák, amelyek az általa vezetett szabadságharcot kiváltották, illetve azok, amelyek a szabadságharc folyamán keletkeztek, még csak részben oldódtak meg, s a megoldás mikéntje a kortársak előtt korántsem volt egyértelmű. Amikor a magyar rendek a fejedelem végakaratának megfelelően még azon fáradoztak, hogy „ő felsége becsületes testinek takaríttatása Erdélyben, kedves hazájában, az régi üdvezült fejedelmeknek szokásuk szerint szokott helyében Gyulafehérváron legyen" 169 , már jelentős politikai tényezők törekedtek arra, hogy a fejedelem kiváltságait és adományait kétségessé tegyék azokat megsemmisítsék. Eire később alapot teremtett a magyar rendeknek az a végzőse is, amely szerint Bocskai kiváltságainak és adományainak az érvényéről a következő országgyűlésen döntsenek. 170 Tárgyunk szempontjából érthetően a fej edelem hajdú kiváltságolásainaka sorsa érdemel figyelmet, annál is inkább, mert a nagyhadú városok kiváltságolása szorosabb összefüggésben áll a bihariakkal, mint ahogyan azt az első pillanatban gondolnánk. 171 Mindkettő ugyanis szoros összefüggésben áll a Bocskai halála után bekövetkezett politikai fejleményekkel, nevezetesen a magyar rendek általános támadásával a hajdú kiváltságolások ellen, illetve az erre reakcióként bekövetkezett úgynevezett második hajdúfelkeléssel, amelynek során a hajdúk katonailag legértékesebb része, a kiváltságolt hajdúvitézek biztosítani tudták privilégiumaikat, s fő vonalaiban rendezni tudták a bihariakét is. „Meghalt Bochkay és füstbe ment minden donatioja mind az hajdúsággal egyetemben" - hangoztatták a vármegyei nemesség képviselői márközvetleNyári Pál és Széchy György meghívó levele Bocskai fejedelem temetésére. Kapy Zsigmond- és Lászlóhoz. Kassa, 1607. jan. 3. ETA (szerk. gróf Mikó Imre) I. k. 314315. 1 Vö. 1608 17. tc. Nyakas Miklós: A hajdúk letelepítése Böszörményben. Hajdúböszörmény, 1984. (Hajdúsági közlemények, 13.)
