Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúság kialakulása

Wathay Ferenc székesfehérvári vicekapitány 1593-as beszámolójában. Elmondja, hogy a „király-képe" őt küldte Bocskaihoz „néminemű dolog" megtárgyalása végett. Szívesen tett eleget a megbízatásnak, mert nénjét, Bocskai feleségét, Hagymássy Katalint (Margitot) - akit még sohasem látott - szerette volna köszönteni. Látogatást tett Székelyhídon, Nagykerekiben és Váradon s Bocskai és neje „atyafiságosképpen fogadván szeretettel látnak". Három hónapig vendégeskedett náluk, s mikor a megbízatását elintézte „Bocskai István és feleségétül megajándékoztattam volna gyöngéden".

96 Szamonközy kortársi leírása szerint a város közepén emelkedett az árokkal védett vár, amely egyben most Bocskai és felesége lakhelyéül is szolgált. Az erődítményt tágas és szilárd bástyái tették szinte bevehetetlenné. János Zsigmond, majd Báthory István és az őket követő erdélyi vezetők, akárcsak a főkapitányok, nagy gondot fordítottak erősítésére. Öt bástya szolgálta a védelmet, közülük az Aranyosbástyán a Báthoryak családi címere díszelgett: az aranyozott hármas farkas- vagy sárkányfog. A váron belül helyezkedett el a palotának nevezett főkapitányi rezidencia, ahol a vár, a város , Bihar-vármegye, sőt az egész Partium ura székelt: 1592. május 1jétől Kismarjai Bocskai István főkapitány és fejedelmi tanácsún

97 Maga Bocskai is sokat tett azért, hogy Várad védelmi képességét megőrizze. Ugyancsak Szamosközy írja elismerően, hogy „Várad az ostrom alatt csak abból az élelmiszerkészletből tartotta fent magát, amelyet Bocskai István, a vár egykori kapitánya, az előbbi években összehordatott." Az 1598-as ostrom idején ugyan már nem ő a főkapitány, Báthory Zsigmond lemondása után e tisztet megvonták tőle a Habsburgok, de elégedetten szemlélhette, hogy emberei, közöttük Király György derekas helytállását. Nagy László: Egy szablyás magyar úr Genfben.I.m. 41., 55.Wathay Ferenc 1593-as beszámolóját 1. RMKT. I. k. .542. o. Szamosközy István: Erdély története (1598-1599, 1603) Bp.,1977. 154. Várad oroszlános címere Szent László csatabárdjával. Báthory! Kristóf címeradománya. 1580