Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúság kialakulása

tó az a Rákóczy Zsigmond is, aki szintén a középnemesség soraiból indult, de katonai pályafutása során fényes karriert ért el, s akit maga Bocskai István helyezett helytartónak Erdély élére, s akit az erdélyi rendek a nagy fejedelem halála után az ország első emberévé tettek. A nem mindennapi tehetségű, de ekkor már öregedő, beteges fejedelmet az a fiatal Báthory Gábor kényszerittette lemondásra, akinek személyes képességeihez jelentősen hozzájárult az a mesés vagyon, amelynek birtokába a somlyói és az ecsedi Báthory-ágak örököseként lépett, illetve az a nagyon is kézzelfogható és azonnal hasznosítható katonai segítség, amelyet Nagy András hajdúgenerális szablyái jelentettek. A Rákóczy Zsigmond által megalapozott családi vagyon jelentette később a család számára azt a szilárd támaszt, amelyre támaszkodva leszármazottai fejedelmi dinasztiát alapíthattak. S ez a vagyon döntően a Partiumban volt! Kétségtelen tény, hogy az Erdélyi Fejedelemség összeomlása után, Várad török kézre kerültét követően (1660) a Partium jelentősége olyan mértékben kisebbedett, amilyen mértékben az Erdélyi Fejedelemség is vesztett súlyából, illetve abban a mértékben, ahogyan a török a tulajdonképpeni Partium területéből jelentős területeket foglalt el. Jelentéktelenné azonban mégsem vált, sőt azzal a ténnyel, hogy e terület válhatott a felső-magyarországi rendi ellenállás, illetve zendülés leverése után a „bujdosók" menedékhelyévé, átmenetileg nőtt is. így válhatott a Partium a Thököly-szabadságharc kiinduló bázisává, s így újból eljátszhatta azt a szerepet, amelyet a történelem során egyszer már betöltött a Bocskai-felkelés kezdetén. A Partiumot úgy is jellemezhetnénk, mint olyan területet, amely egyszerre volt a Magyar Királyság legkeletibb és az Erdélyi Fejedelemség legnyugatibb része. S ez a kultúra területén is megmutatkozik. Ez az országrész egyszerre volt ebből a szempontból is Erdély, illetve a Királyi Magyarország. A protestantizmus kálvini irányzatának egyik szülőhelye és legjelentősebb bázisa, de itt született a magyarországi ellenreformáció legnagyobb formátumú egyénisége, Pázmány Péter is. De ugyanakkor itt, az erős tiszántúli református tömb szívósságán és hitbeli szilárdságán fog megtörni a Habsburgok által állami politika rangjára emelt ellenreformáció hulláma is. Itt jelenik meg a Parti umban működő református prédikátor, Matkó István híres hitvitázó vitairata, a Bányászcsákány, amely ebben a műfajban az utolsó jelentős alkotás. Ez a terület a magyar protestáns bibliafordítások és kiadások legjelentősebb helyszíne, mint ahogyan itt jött létre - Debrecen és Sárospatak, illetve Várad központtal - legszilárdabb iskolahálózatuk is. Természetesen a protestáns erdélyi fejedelmek hathatós támogatása mellett. Erdély maga a tordai or-