Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúság kialakulása
zott. Hozzátehetjük, a helyzetet tovább rontotta Gyula török kézre kerülte 1566-ban. A PARTIUM KÉRDÉSKÖRE Mindez összefüggésben állt a királyi országrész és a lassan Erdélyi Fejedelemséggé alakuló keleti Magyar Királyság közötti küzdelmekkel, amelynek változatos fordulataira itt most nem térünk ki, s amelyet végül az 1570ben megkötött speyeri egyezmény zárt le. A Prágában megkezdett, utóbb azonban Speyerben folytatott alkudozások a sokáig meddő viták tárgyát adó fejedelmi címkérdés megoldásán kívül meghozták a megegyezést a törvényhatósági határok tekintetében is. A tárgyalások 1570 augusztus 16-án befejeződtek, s így azokat december 1-én szentesítethették. A speyeri szerződés szerint: János Zsigmond lemond a Magyarország választott királya címéről s azt csakis a portával való hivatalos érintkezésben használhatta, de egyébként sehol. A fejedelem és fiú utódai Erdélyt és a jelenleg birtokában levő magyarországi részeket szabadon és teljes fejedelmi jogkörrel uralhatták, de a koronajavakra a fejedelemnek és utódainak szabad rendelkezési joga volt ugyan, de azok örök adomány tárgyát nem képezhették. János Zsigmond és utódai a császárt az egész kereszténység fejének, Magyarország királyának és magára és utódaira nézve fölöttesének ismerte el, s azt is, hogy Erdélyt a magyarországi részekkel együtt a magyar Szent Korona jogán, a Magyar Királyság részeként birtokolja. 73 Köteles ezért a császárt szükség idején teljes hadierejével támogatni, viszont Miksa is kötelezte magát arra, hogy török támadás esetén keresztény uralkodóhoz illően, János Zsigmondot segíteni és védelmezni fogja. A császár viszont a törökkel kötött békéjét megtartani kívánja s ezért a fejedelemnek mindazt, ami török háború felidézésére alkalmul szolgálhatna, gondosan kerülnie kell. 74 Ebben a jogi formulában, hogy tudniillik az erdélyi fejedelem Erdélyt a Magyar Királyság részeivel együtt bírja, rejlik a Partium (Részek) fogalmának a keletkezése is, hiszen az ebben az értelemben önálló Erdélyi Fejedelemség nem a középkori erdélyi vajdaságból jött létre, hanem a kettős ki73 A Partiumnak, mint jogi fogalomnak a csírája az 1544. augusztus elején tartott tordai országgyűlésre vezethető vissza, amelyen a tiszántúli megyék - Arad, Békés, Bihar, Csanád, Külső-Szolnok, Temes, Zaránd - is képviseltették magukat. 74 Lukinics /.: Erdély területi változásai i.m. 129-131.
