Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúság kialakulása
rályválasztás utáni keleti Magyar Királyságból. Azt kell tehát mondanunk, hogy a Mohács előtti erdélyi vajdaság és a fokozatosan kialakuló Erdélyi fejedelemség közt jogi kapcsolat nincs, s terület földrajzilag is csak részben esett egybe. 73 Az Erdélyi fejedelemséghez mindig tartozott hol kisebb, hol nagyobb mértékben magyarországi terület is, amelyet a Magyar Királyság részeinek neveztek. 76 A speyeri tárgyalások során a címkérdés fölötti viták ezt takarták, s ezért lett végül az erdélyi fejedelmek álladó címe a következő: Erdély fejedelme, Magyarország részeinek ura és a székelyek grófja. 77 A megegyezés rögzítette azt is, hogy ha János Zsigmond vagy utódai Erdélyt mégis elvesztenék, Miksa és utódai őket Oppeln és Ratibor hercegségekkel kárpótolják. Ez a magyarázata annak, hogy ennek a két sziléziai hercegségnek a neve visszatérően szerepel Erdély történetében. A fejedelem és az országos rendek hittel kötelezzék magukat arra is, hogy János Zsigmond fiágának kihalta esetén Erdély a magyar királyra száll; ha ellenben leányai születnének, azokról Miksa épp úgy fog gondoskodni, mint saját leányairól. Kölcsönösen tilos volt a szökevények pártolása. Miksa a bajor fejedelem leányával kötendő házasságról is gondoskodik, de ha ebben nehézségek merülnének fel, igyekezni fog a kérdést a fejedelem érdekeinek megfelelően elintézni. A király kötelezte magát végül arra is, hogy a fejedelem végrendeletét, a mennyiben az a jelen szerződés pontjaival nem ellentétes, végrehajtja s hogy Erdély jogát és alkotmányát, abban az esetben, ha az ország János A székely és szász székeken kívül az erdélyi vajda fenhatósága alá a következő vármegyék tartoztak: Alsó- és Felső-Fehér, Hunyad, Torda, Küküllő, Doboka és BelsőSzolnok, illetve Szilágy. A megállapodás a fejdelemséghez kerülő magyarországi részeket a következőképpen írta le: Bihar megye Nagyváraddal, Kraszna- és Közép-Szolnok megyék a szilágycsehi uradalommal, kivéve az utóbbi várnak szatmár-megyei tartozékait, melyek a királyt illetik, Huszt vára Máramaros megyével és összes tartozékaikkal, de Nagybánya és Erdőd, valamint ezek tartozékainak kivételével. A fejedelem mindazon javakat, melyeket Bereg-, Ugocsa-, Szatmár- és Szabolcs megyékben a most átengedett várak tartozékaiként lefoglalva tart, Miksának átengedi, viszont a király is lemond a János Zsigmondnak most átengedett megyékben, a legutóbbi háború óta elfoglalt területekről, így Tasnád városáról és tartozékairól. Fenntartja magának viszont a nevezett két várhoz (Erdőd és Nagybánya) tartozó tizedet, melyekhez épp oly joga van, mint a részére ezen szerződés értelmében átengedett egyéb megyékben. Mindazon területek, melyeket János Zsigmond vagy utódai a jövőben a tiszántúli részekben a törököktől visszafoglalnak, a fejedelmet és utódait illetik. Azaz Erdélyhez tartozónak ismerte el Bihar, KözépSzolnok, Kraszna és Máramaros vármegyéket, de hallgatólagosan lemondott Zaránd megye töröknek nem hódolt részeiről is. Princeps Transsylvania; Partium Regni Hungarian Dominus et Siculorum Comes
