Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúság kialakulása

Az emlékirat a hajdúk lakhelyére vonatkozóan közelebbi adatot nem említ ugyan, de azt állítja, hogy származásuk szerint nemesek és nem nemesek, Gyula ostroma 1566. A vár török kézre kerülte alapvető változásokat hozott Bihar hódoltsági viszonyaiban. valamint azt, hogy a szerencsétlen kimenetelű mohácsi csata után komoly részt vállaltak az ország védelmében, de nagyon sokféle emberi gyarlóság következtében az országgyűlésen megrendszabályozásukra intézkedéseket kellett hozni. Az 1557. évi törvénycikk az első, amely 1514 óta a hajdúkról emlékezetet tesz, méghozzá abban az értelemben, hogy a végvárakban szolgáló és egyéb helyeken lévő hajdúk kilengései szűnjenek meg, s egyben megtiltotta azt is, hogy egyesek hajdúkat tartsanak szolgálatukban. Ilyen és efféle törvénycikkek a későbbiekben is születni fognak, elsősorban a 15 éves háború dúlásai alatt. Kérdés, miért került a hajdúság ügye országosan is kiemelt figyelem középpontjába? Valószínűen azért, mert számuk lényegesen megszaporodott, s immár nem tudtak rendes katonai szolgálatban elhelyezkedni. Temesvár, Lippa és Szolnok török kézre kerülése miatt a török hódoltság jelentősen kiterjeszkedett, s ez a térség életében, hatalmi viszonyaiban alapvető változásokat oko-