Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúság kialakulása

A következő bihari helyszín Körösszeg (Keresszeg, Keresztszeg) vára, s az eredetileg önálló, de a 15. században már Körössszeghez tartozó Szentkatalin nevü mezőváros volt, részben a Csanádi püspökség, tehát Csáky Miklós tulajdona. A Nagyváradtól nyugatra található helységben nagyjából hasonlóan indultak a dolgok, mint Köleséren. Itt a bíró és a Miklós deáknak mondott tanító állt a felkelők élére. A lázadásukat leíró okirat hasonlóan adja elő az eseményeket, mint Kölesérnél, a folytatás azonban már másként alakult. A helyi felkelőkhöz ugyanis máshonnan érkezett önkéntesek is csatlakoztak, s a töKörösszeg vára a 19. szd végén. A Mindhárom hely szűk száz év múlCsákyak vára melletti település az egyik va a bihari hajdúság fő helye lesz, Nagyszalonta pedig úgy, hogy a köleséri hajdúk végül ide telepedtek, s magát Kölesért pusztabirtokként használták. Körösszeg kiváltságolása nem ismert, de a jelek szerint legalább a Bocskai-szabadságharc idejétől hajdúhely. meg megtámadta a várat. A SebesKörös ágai között épült mocsárvár a tatárjárás után épült, öreg vár volt tehát, egyetlen régi lakótorony és a köré vont falak alkották erejét. Elavultnak számított, könnyen bevehetőnek tűnt. Szerémi emlékirata szerint „Lőrinc pap a saját akaratából csatlakozott (az ostromlókhoz), Váradról Keresztszegre sietve. Ott a nemeseket és bárókat megfenyítette, s nagy pusztítást vitt véghez, s Keresztszeg várát ostromolta." A vár azonban állta a rohamot, feltehetően azért, mert a támadók nem értettek az ostromhoz, de talán azért is az is, mert a váradi csata után a megye nemessége a várakba húzódott, s így ide is, s ezzel erősítette a védelmet. legkorcibbi hajdúváros Biharban. Kölesér oly módon, hogy Bocskai kiváltságolása eredetileg ide szólt,