Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúság kialakulása
További események voltak Bajonban (Bihamagybajom), a Bajomi család uradalmi központjában, ahol a felkelők az udvarházat elfoglalták, s az ott őrzött okleveleket „részint elégették, részint szétszaggatták, többi részét pedig maguk között szétosztották, szétszórták", s tönkretették, eltulajdonították az udvarház egyéb értékeit, tálakat, tányérokat, ezüst- és aranytárgyakat. A támadásban a szomszédos Udvari (Sárrétudvari) falu jobbágyai is részt vettek. Bajomhoz közel, Pocsajon még súlyosabb összecsapásra került sor, hiszen az ottani egyik birtokost, Pályi Lászlót, a község három megerősített udvarháza birtokosának egyikét, a jobbágyok megölték. A Biharban dúló harcok egyik csúcspontját jelentette Székelyhíd várának bevétele. Az Ér szigeteire épült váráról fentebb szóltunk, annak építése 1460-ban kezdődött, s az Érmeilék kiemelten fontos erődítménye volt, ahonnan az egész környéket ellenőrizni lehetett. A parasztháború forgatagában a vár birtokosai, a Zólyomi testvérek mindannyian odavesztek, s könnyen lehet, hogy ez éppen Székelyhídon történt. Történhetett ez valamivel később, másik váruk, Sólyomkő védelmében is, amely az Erdélybe vezető útvonalat ellenőrizte. 55 A korabeli forrás szerint „Lőrinc pap zsákmányolás céljából szerteszáguldva (népével); a jeles és ősrégi nemes Zólyomi Miklóst három testvérével otthon találván, a házat reá gyújtotta, s családjával és minden drágaságaival egyetemben, miket a parasztok nem rabolhattak el megégette". 56 A bihari keresztesek legjelentősebb vállalkozása kétségtelenül Várad megtámadása, illetve elfoglalása volt. Szerémi szerint Lőrinc pap serege beszorította Pöstyéni Gergelyt Váradra. A támadás minden bizonnyal sikerrel járt. A pálos krónika emlékezett arra az eseményre is, hogy a szentjobbi apátsághoz tartozó szerzetesét a felkelők Várad közepén lefejezték. 57 Más források eléggé világosan beszélnek magának a várnak az elestéről is. Várad vára Magyarországon az erősebbek közé tartozott, az 1474-i török ostrom után újraépítették falait, tornyokkal tették a kortársak szemében szinBarta G. - Fekete N. A. i.m. 111. Sólyomkő környéke esetében ismét egy kisnemesi területről beszélhetünk, az ekkortájt telepített báródsági falvakról, amelyeknek kiváltságolt, kisnemesi népességét Sólyomkő várához rendelték. V. ö. Nyakas Miklós. : Eltűnt iratok nyomában. Egy hajdanvolt kiváltságolt kerület, a Báródság. (Studia Oppidorum Haidonicalium V.) Hajdúböszörmény, 2001. 304 p. Lőrinc pap itteni szereplése bizonyítja, hogy az nem lehetett a pesti táborban, Dózsa mellett szereplő, ceglédi plébános Lőrinc. Barta G. - Fekete N. A. i.m. 112. Egyetlen, a monostorhoz kapcsolódó eseményről maradt meg írásos híradás: egy szentjobbi pálos szerzetes a felkelők fogságába esett. Várad piacán nyilvánosan lefejezték. Csorba Csaba: Szentjobb. Debrecen, 2004.
