Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúság kialakulása

rint a települések többsége a 13. századnál idősebb és létrehozójuk főként a királyi akarat lehetett.

50 Ez a fejlődési sor azért szokatlan, mert nem lakatlan területről van szó, hiszen Biharban is, máshol is a síkföldi települési területen a falvak a 13. századra már kialakultak. Újratelepítés általában a tatárjárás alatt megsemmisült falvak újraépítésében merült ki. Ezt a feltűnő jelenséget Jakó a következőképpen magyarázza; Mivel a kisnemesség birtokának zöme várföld volt, a királyi ispánság bomlásával egy-egy falu határán több adományos osztozott. Ezek többnyire vagyontalanok voltak s ezért az egyes darabokon valami településféle kialakulása hamarosan megindult. A valóság ennél talán gazdagabb volt, s esetleg a mocsaras és nagy részében erdős terep is hozzájárult a településhálózat lassabb alakulásához.

51 Jelentős népességmozgás figyelhető meg a 14. században is. Ezeket a kisnemesség alapította és minden kétséget kizáróan a birtokok osztódásának köszönhetik létüket. Kis határú falvak ezek, amely azért érthető, mert a sűrűn települt terület legkésőbbi hajtásai. Gazdasági, lélekszámbeli gyengeségüknek köszönhető, hogy könnyen sebezhetőek voltak. Ez be is következett a 16. században, amikor teljesen új világ szakadt rájuk. A török hódoltság idején elpusztultak, s nem is települtek újra.

52 A terület, a kisnemesi vidék nemzetiségi összetételét Jakó részletesen elemezte, s arra a következtetésre jutott, hogy a kisbirtokosság és azok jobbágyai döntően magyarok voltak, s csak néhány esetben mutatható ki flandriai eredet (megye három Gyán nevű helységében), amely etnikum viszont hamar felszívódott a magyar tengerben. Az adatok tehát azt igazolják, hogy a kisbirtokos osztály és a falvaiban élő jobbágyság teljes egészében magyar volt. Ez a terület a megye határain belül hasonlóságot leginkább az érmelléki, illetve cserháti szegény nemes falvakkal mutat. " Ilyenek Ezek a falvak a felsorolt öt községen kívül; Andacs, Begécs. Csőrnek, Geszt, Görbed, Erdő- és Mezőgyarak, Hlye, Jánosd, Meggyes, Sarkadősi, Nagyradvány, Sarkad, Sulymos, Vásári. Körülbelül ugyanennyi a 13. században keletkezett település! M Jakó 13. századi településnek tartja Bagdot, Győrt, Herpát, Iklódot. Kemeházát; Sarkadkeresztúrt, Marcelházát, Mátéházát, Méhkerékét, Papit. Pántot, Péterházát, Remetét, Sápot, Simonkereket, Sziltarcsát, Vátyont és Vémert. 52 Az ekkor keletkezett falvak a következők: Bogyiszlóháza, Csegőd, Écs; Kengyelszeg, Lapos, Kisradván, Száldobágy, Kötetarcsa, Oly.