Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúság kialakulása

Érdekessége a bihari nemesi területeknek, s számunkra figyelemre méltó, hogy mindkét falucsoport a megye határán kívül hasonló vidékekhez kapcsolódott. Északon a szatmári, délen pedig a békési kisnemességgel érintkeztek. Feltételezhető, hogy nagyjában azonos fejlődés mentén alakultak ki. Békés vármegyében tizenkét falut említenek, amelyeknek lakossága teljesen vagy túlnyomó részben kisnemes. Ezek közül több várbirtok volt és egykor várjobbágyok lakták. Ugyanez mondható el Szatmár megyéről. Itt a Biharral szomszédos kisnemesi vidék falvai is királyi területen alakultak ki, így ott is számolni kell a várszervezet előkelőbb elemeinek a nemességbe való emelkedésével. A bihari kisbirtokosság eredetét tehát a királyi vármegye bomlásában kell keresnünk, amint hogy az ismertetett típusok legtöbbje valóban valami kapcsolatot mutat a várbirtokkal. A békési kisnemes falvak többségében a 16. század közepére csak egytelkes nemesek éltek. Jakó megállapította, hogy a bihari fejlődés ebben eltérést mutat. Itt is nem egy község telítődött teljesen nemes lakossággal, a többségében azonban még mindig volt néhány jobbágy-család. Ha a török pusztítás nem szól közbe, ezek a községek is kuriális falvakká alakulhattak volna. A 16. és 17. század viharos eseményei azonban megsemmisítették azokat. A vidék újkori fejlődése semmiképpen sem tekinthető a középkori állapot A Nagykeresér megyehatár • a települési vidék határa kisnemesi falvai ' .•••'"'e\ A Nagykeresér vidéke a későbbi bihari hajdúság egyik fő területe (Kölesér, Szalonta, Sarkad). Az elpusztult falvak jelentős részét Szalonta szerezte meg. Jakó Zs. nyomóm.