Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Birtokviszonyok és társadalomszerkezet

Az 1599. évi összeírás felidézése abból a szempontból fontos, hogy lássuk a közel fél évszázad alatt bekövetkezett s a török okozta pusztítást.

34 Tudnunk kell, hogy 1552 (Szolnok) és 1566 (Gyula) török kézre kerülte után a vármegye folytonos támadásoknak és hódoltató törekvéseknek volt kitéve, amely a 15 éves háború alatt érte el tetőpontját. Ebből a szempontból fontos Várad 1598. évi ostroma, amely a magyar hadtörténelem fényes lapjaira tartozik ugyan, de az ostromló hadak a megyében nagy pusztítást végeztek. Ez az összeírás jelzi is ennek szomorú következményeit. Amíg 1552-ben még csak 34 volt az elpusztult porták száma, 1599-ben már csak a házak számát írták össze.

35 E szerint az adót 2181 szabad és 50 hódolt házra 4154 Ft., 90 kr. vetettek ki.

36 A pusztulás képét még élénkebben tárja elénk az 1600. évi úrbéri összeírás. Püspökit, melynek 22 portája volt, teljesen elhagyták lakosai, Biharon és Szentmiklóson 20, Szentjánoson 9, Tótfaluban 4, Szentpéteren 50, Marci házán 4 portát írtak. Teljesen elpusztult Tamási. Száldobágy, Újlak, Vásárhely, Szőlős, Vadossa, Szentelek, Saly, Hajó (Hévjó) Betfia, Kardó, Nagyürögd, ahol azelőtt 22 s Mácsa, ahol 18 porta volt. Mezőbentőn pedig porta találtak. Almamező teljesen elpusztult, a 70 portával bírt Macsmolna községet pedig elhagyták lakói. Széplak teljesen elpusztult és elhagyatott. Kápolnán és Gyantán csak három portát írtak össze, Lakattia helységet a tatárok felprédálták, hasonlókép elpusztult Sólyom, Borzik. Középörvényesen 11 portát írtak össze, de ebből is több megsemmisült. Elpusztultak még a következő helységek: Kis-Karánd, Tatamérfalu, Oláhgyöpös, Iharpataka, Pogányhodos, Dalom, Bélfenyér, Tenke, Rogoz, Sipot, Magyarökrös és Kalocsa.

37 A 16. és 17. század küzdelmei, török háborúi Bihar vármegyében nemcsak a jobbágynépességet, a katonáskodó kisnemeseket és hajdúkat pusztították, hanem az öldöklő századokban a birtokos nemesség nagy része is kihalt, eltűnt. A középkorból és a 16. századból ismert számos gazdag, ősrégi, történelmi nevű bihari magyar család pusztult ki, megsemmisült falvaikkal együtt. így az Artándyak, a Bajomi-család, a Békéssy (2 helységben 62 Lukinics /mre: Erdély területi változásai a török hódítás korában. 1541-1711. Bp. 1918. A porta eredetileg szintén háztartás volt, de korszakunkban már adózási egysáég, amely a tényleges jobbágyháztartástól gyakorlatilag teljesen elszakadt. V.o.: Juhász Lajos: A porta története. 1526-1648. Jobbágygazdálkodásunk egysége és az adóegység Bp. 1936. Uő Századok 1936. évf. 36 Lukinich Imre: Erdély területi változásai a török hódítás korában, i.m. 146-149. 37 Bihar vármegye és Nagyvárad (szerk. Borovszky Samu) I.m. 500 - 502.