Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
Függelék
AZ EGYES HAJDÚVÁROSOKRA VONATKOZÓ OKMÁNYOK 4/1 A DERETSKEI DONATIO 664 Mi Rákótzi György Isten Kegyelméből Erdély fejedelme, Magyar ország részeinek Ura és a' Székelyeknek Grófja sat. Köz tudomásul adjuk jelen levelünk rendi szerént jelentvénn, mindeneknek kiket illet, hogy mi némely hűséges tanátsos Urainknak, mi nállunk tett abbéli közben járására; mind ezen mi Erdély országunk hasznát és boldogságát; és ehez tsatolt részeknek bátorságát munkálni akarván ólhatatlanul, Szabólts vármegyei Ezer hajdú katonáknak, kik Lakás véget a' mi Birodalmúnkbann ajánlkoznak, valamely bizonyos hely, és Lakásról atyailag gondoskodjunk. Tekintetbenn és Figyelembenn vévén ugyan ezen Hajdú Katonáknak azon hűséges szolgálataikat, mellyektől mind máskor, mind pedig fő képpen a Legközelebb tartott, de már Isten kegyelme által Le tsendesült Zűr zavarok és veszedelmes háborúkban Lehető tehetségek szerint ditséretesen, és szeren(csésen) ki mutatták, és tellyesítették, a' mint jövendőre is ígérik, hogy ők hasonló hűségei és álhatatosságal fognak lenni, tehát elhatároztuk, hogy a' mi egész Deretske nevü városunkat, mely Bihar vármegyében van, Lakás végett, tulajdon kész pénzünkön meg vévén, a' fentebb említett ezer hajdú katonáknak, a' mi hűséges derék Erdélyi Andrásunknak kapitánysága allatt Lévőknek, minden hasznával, haszonvételeivel, és hozzá tartozóival, u.m.: szántó földeivel, rétéivel. Legelőivel, mezőivel mívelt és míveletlen földeivel, kaszállóival, Erdőivel, berkeivel, Ligetekkel, hegyeivel, völgyeivel, szőllős kertjeivel, Szőllő hegyeivel, vizeivel, folyóvizeivel, mocsaraival, halas tavaival, halászó vizeivel, vízfojásaival, malmaival és azoknak helyeivel; közönségesen minden akármi néven nevezendő haszon vételeknek, és hogy a' járulandóknak telyes épségben, melyeknek eleitől fogva is oda kellett tartozni, a' magok igaz határaik és mesgyéik alatt az említett ezer katonáknak, kik Szabólts Vár megye 7 Hajdú Várossaiból oda szándékoznak költözni, ezeknek mind a' két nemen Lévő örökösseiknek, és utódaiknak atyailag adjuk, ajándékozzuk, ajjánljuk, és ke zünk által által adju k; ki véve ugyan ezen város Szabadokká és mentekké tevénn Az oklevél fordítása Derecskén, 1841-ben történt, a közlés alapjául szolgáló példányt 1842-ben másolták le, s Derecske pecsétnyomójával hitelesítették. A magántulajdonban lévő, s hozzám másolat formájában eljutott irat közlését nyelvi, történeti okok miatt fontosnak tartottam. A latin nyelvű telepítő-levélnek tudomásunk szerint ez az első magyar fordítása. Modern magyar fordítását közli Szendrey I. i.m.
