Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
Függelék
ezen méltán ősi Szabadságokba visszavételeket törekedő Nemes Hajdú Városoknak s Helységeknek azon Dicsőséges Leopold 1691 ben 4 dik Decz: költSz(ent) Kötés Levelében gyökereztetett, igasságoknak éppen nem árthat: ezen többször említett kötés Bihar vármegyének Erdélytől lett elszakadása előtt kellvén, ezen gyámolító és Nemesi Jussokat s' Szabadságokat. Lelkesítő Sz(ent) Törvény. E szerént tehát Erdély a Könyörgő Helységeknek Hajdúi tellyes jussal törvényt szabhatván: Vagyon a könyörgő Közönségek Hazánk törvényében gyökereztetett Hajdú Szabadságokhoz, Törvényes és kéttségben nem hozható Jussok; Minthogy a' fent tisztelt Leopoldinum Dipplomái; ezen közönségeket törvényes kérésekben nagyon elé segélli. 2° Ami azon Dipploma szerént való Just illeti Erdélynek és Nemes Magyarországnak Erdélyhez tartozott Rész szerént most is tartozó részeinek ditső emlékezetű Felséges Leopold Királytól Karátson Havának 4 dlken 1691-ben azon Törvényes Jussok, s minden Törvényei meg adattak, s helyben hagyattak; sött még Nemes Magyar Országain is, már az előre örökös meg tartások és tellyes erejek a' fent tisztelt Törvényekben, és Szent Kötésekben foglaltatott; mellyek mellett miért Szabadságokból Bihar Vármegye ki nevezett Hajdú Várossait le vetkeztetni,'s ki vetni, éppen nem lehetett, nem is lehetett, mert mind az első szakaszban elő számlált okok mutatják, mind pedig külömben is világos, hogy ámbár 1601 beh 25. Articulus 638 és 1602 ben irt 639 Magyarországi Articulusokban, Bihar, Közép Szolnok Vármegyékről, 1601. évi XXV. törvénycikk. Az ország karai és rendéi, Bihar és a többi Erdély határán fekvő vármegyékben tartózkodó nemesek, fekvőjószágainak a visszaadásáért közbelépnek Minthogy a fenséges Miksa főherczeg, bizonyos nemeseknek a fekvő jószágait Bihar, Közép-Szolnok és Kraszna vármegyékben, némely másoknak eladományozta, a kik ezen vármegyéknek a nemeseit, ezekben a fekvőjószágokban, törvényes tiltakozásuk ellenére is naponként különböző módon háborgatják és azokat maguk számára elvitatni törekednek: 1. § És minthogy azok a vármegyék 0 császári felségének önként meghódoltak és igy az emiitett okból O császári felségének inkább a kedvezésére és kegyelmére, mint a büntetésére méltóknak látszanak: 2. § Ennélfogva, az ügynek szorgalmatos megvizsgálása után, méltóztassék O császári felsége megparancsolni, hogy azokat, a kiket ártatlanoknak találnak, az összes fekvő jószágaikba visszahelyezzék; azokat pedig, a kik hibásak lesznek, méltóképen megbüntessék. 1602. évi III. törvénycikk. Az Erdély határán fekvő négy vármegye segélyét hová fordítsák? Ki szedje be a segélyt? És hogy a segély fizetése alól épen senki se legyen kivéve és azt senki vissza ne tartsa. Bihar, Közép-Szolnok, Máramaros és Kraszna vármegyék a segélyeket Váradhoz adják vagy oda, a hová ama részek szüksége kívánni fogja; a négyezer ember megajánlásának a sérelme nélkül. 1. § A pénz beszedője pedig Lenchés Gábor ur legyen. 2. § Az előre bocsátott segélyfizetés terhe alól pedig ezekben és a többi vármegyékben senki, bárminő rendű és rangú legyen is, se a saját fizetése czimén, se bármi más tartozás okán, avagy egyéb alkalmatosság és mentesség ürügye alatt, kivéve ne legyen és azt a segélyt visszatartani ne merészelje.
