Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
Függelék
1593 ian költ 89 1 edictuma mellett: Váradra signanater, mint az országnak ollyan derekas bástyájára, azokban lévő presidiumokra, hogy a' szorgalmatos gondot viselvén, ha mikor azoknak építése continuáltatik, hogy olly emberekre is bizattassék a' költség a'kik nem másra; hanem tsak arra conserválák végzetetett. 3. Ámbár továbbá bizonyos legyen az, hogy Kolosvárott Martiusnak első napján 1602 n tartott ország gyűlésében Básta fő Kormányzó Hazánkat felséges Rudolf császár nevében által vette légyen, de a fejedelemséget tsak 1604dik esztendőben kormányozta a' Császárnak nevében: Mert Botskai István Medgyesen 1605^" fejedelemnek tiszteltetett és az 1606 dlk béli Ország Gyűlésén is annak esmertetett, a mint ezen fejedelem szerződése czikkellyének pontyából ki tettzik igy szólott: Ratione Tituli Conceditur ei is quem Sigismundus Bátori habuit ut nimirum se Principem Imperii Transilvaniae, Siculorum Comitem et Partium Dominum nominare possit. 637 Minthogy pedig ezen Czikkelyből nyilvánosságosan ki tettzik az is, hogy még a' Bátori Sigmond birodalma felett többször említett Fejedelemnek fejében Ugotsa, Beregh, Beregh és Szathmár Vármegyék örökségül adattak, egyben vetvén ezen említett Sz(ent) Törvényeken kívül is hitelestörténetek jegyző könyveink íróiban gyökereztetett világos érzelmet; méltán következik azon többször emiitett czikkely 2dik pontyának abbeli meghatározása, hogy az Magyarországhoz tartozó Vármegyék a' közönséges Ország Gyűlésekre követeket küldgyenek, nem a Bátori Sigmondtól biratott, és ezen Fejedelemnek által engedtetett Magyar országi Vármegyéket, hanem tsupán ezen újjobban pótolás fejében nyerteket kötelezte, nem lévén erre a' többször említett Prágai kötésben Bátori Sigmond köteles: Hogy pedig Botskai azon Jussal bírta nyerte el hajdan már hajdan már Erdei Fejedelemséghez, de főképpen a Prágai 157 l dlk kötés szerint kaptsolt, és foglalt Vármegyéket, mint azt Bátori Sigmond birta, nyilvánoságossá tétetett, reményitjük, fellyebb megjegyzett edgyezésnek szavaiból: Mindezekhez még hozzá járul, az approbata V dlk Része 1610 dik esztendőbeli / :ezen Vármegyék igazgatását illető 32. 40. 49. és 53dik edictumai. Hogy pedig talán 1688 dlk , a többször elő fordult Ditsőséges I s0 Leopold kötés Levelének, ezen Erdélyhez tartozó Részekbeli Nemes Vármegyék Nemes Magyar Országra adóztak, ebből semmi ellenkező erősség, a Könyörgök ellen nem vétethetik, ha ellenben meg fontoltatik, hogy midőn Erdély és Magyar Országnak ahoz tartozó Részeit a tájban Felséges első Leopold keze alá engedte, elsőben a' Lotharingiai Hertzeg a' Császári hadi népet azon Részben letelepítvén, az Ország Gyűlésén, Magyar Országra az adott fel vettethették, azon Vármegye szükségeire, azon kívül, hogy Nemes Magyar Ország igazgatása alatt lett válna; mellyek a következendőkből nyilvánosságosabban ki fog tettzeni; mert tudjuk, hogy Nagy Várad a Magyar Birodalom alá esett 1692 dlk Esztendőben Júniusnak harmadikán, tehát "8. § A czimezést illetőleg: az a czim illeti meg őt meg, a mely Báthory Zsigmondnak volt: ugyanis, hogy magát birodalmi és erdélyi fejedelemnek, székelyek ispánjának és a magyarországi részek urának nevezhesse 1 '. Bécsi békekötés CJH. A szövegből hiányzik az Imperii kitétel.
