Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Földrajzi viszonyokról. Földrajz és tájtörténelem

győzte a kormányzat képviselőit, hogy ily rendszer mellett az ármentesítési munkálatok több kárt, mint hasznot okoznak. Megbízták Henter-Bodoky Károly főmérnököt, hogy a Körös-Berettyó vízrendszerre vonatkozó szabályozási tervet dolgozzon ki, mely e folyók szabályozásának alapjául szolgáljon. A vízrajzi fölvételeket azonnal nagy erővel megindították. A munkálatok 1856-ban indultak meg, s 1860-ig folytatódtak, amikor csaknem egy egész évtizedig tartó szünet állott be. Végrehajtásuk leginkább közmunkaerővel történt, s a kivitelezés és tervezés során is számos szakmai hiba adódott. A kiegyezés után új lendületet vett a Körösök szabályozása. 1869-ben a Kettős- és Hármas-Körös átvágásai bővítésére Gyulán folyammérnöki hivatalt állítottak fel, s a munkálatok az 1870-es években gyorsultak fel. Az árvízrendezés nagyjából a századfordulóra be is fejeződött s ezzel új helyzet teremtődött a Kis- és a Nagy - Sárréten is, s így természetesen a Berettyó és a Körösök víz vidékén. ^ Földrajzi értelemben az Énnellék meghatározója az Ér folyó, vagy inkább „árok", mely egykori ősi folyások mentén megmaradt mélyedéseken át a szatmári, szilágysági, nyírségi dombok felől érkező vizeket gyűjtötte össze, s több helyen kiszélesedő mocsarakat képezve vezette le a Berettyóba. Ez a hatalmas lápvilág az 1880-as években megépült Ér-csatorna segítségével csökkent, de véglegesen csak a 20. század második felében szűnt meg.

26 A terület földrajzi viszonyaira, humánföldrajzi, gazdasági adottságaira településenként nagy nyereséggel hasznosítható az úrbérrendezés iratanyaga, különösen az úrbéri kilenc kérdőpontra adott válaszok, amelyben az egyes falvak és mezővárosok lakosossága vallott településük adottságairól, előnyeiről, hátrányairól is.

27 A paraszti vallomások azért is rendkívül fontosak, mert Pallas Nagy Lexikona. Kőrös címszó. Varga Gyula Az érmelléki szőlőhegyek rendszabályai a XIX. század végéről. Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai. Debrecen, 2004. 263. 7 Bársony István - Papp Klára - Takács Péter: Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében. I. Az érmelléki és sárréti járás. Debrecen, 2001. Bihar vármegye paraszti népességére a 18. században lásd még: Bársony István: A váradi püspökség Bihar megyei birtokainak jobbágysága a XVIII. század első harmadában. Magyar történelmi tanulmányok (továbbiakban MTTan.) XII, (Szerk.: Szeneirey István) Debrecen, 1979. 59-1 17., Bársony István: Bihar megye adózó népessége a XVIII. században. MTTan. XVI. Debrecen, 1984., Bársony István: A paraszti gazdálkodás feltételei és lehetőségei a XVIII. századi Bihar megyében. MTTan. XVIII. Debrecen, 1985. 7-53., Papp Klára: Bihar vármegye magánföldesúri birtokai a XVIII. század első felében. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve VI. (Szerk: Gazdag István) 1979. 112-125., Papp Klára: Jobbágyi szolgáltatások a XVIII. századi Bihar megyében. MTTan. XX. Debrecen, 1987., Papp