Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Földrajzi viszonyokról. Földrajz és tájtörténelem

az előtt a nagy természetátalakítás előtt születtek, amelyet a vízrendezés jelentett A terület földrajzi adottságainak ismerete azért fontos, mert részint így képet alkothattunk azon viszonyokról, amelyek meghatározták a bihari „kishajdúvárosok" életlehetőségeit, s valamelyest képet alkothattunk arról, hogy a sajátos vízrajzi, földrajzi viszonyok, milyen különleges helyzetet teremthettek háborús viszonyok közepette.

28 A terület földrajzi nevei küzdelmes századokról beszélnek. Pusztulásról beszél itt a föld minden röge. A bihari síkon feltűnően sok a pusztává lett falu, s a lakosság „futását" s küzdelmeit jelző nevek, mint a Testhalom (Zsáka, Hencida, Sáránd és Szalonta határában), Csata-lapos, Csataérhát (Nagyrábé), Falusziget (Megyer, Torda), Lakósziget (Hencida), Pusztafalu (Asszonyvására, Szerep), Faluhely (Zsáka), stb.

29 A történelem sajátosan őrzi önmagát, s ha a köztudatba átmegy, a közgondolkodásra és érzületre is állandóan hat, s tudatformáló, közösségalakító, sőt nemzetalakító erőt jelent. Klára: Biharország jobbágynépe. A magánbirtok és jobbágysága a XVIII. században. Debrecen, 1998. 206. 28 A megye megismerésére általában máig haszonnal forgatható: K Nagy Sándor: Biharország. IIII. k. Nagyvárad, 1884. -1888. 29 Ballagi Aladár: A bihari síkság. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben Magyarország I.- XXI. k 1886 - 1901. VII. k. Bp. 1891.