Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Az eladományozás. A hajdúper és következményei

zett a kedvező alkalom: az adósságot rendezni lehetett a lefoglalt javak zálogba adásával. Már 1701-ben folytak az alkudozások a herceg és a szepesi kamara között, s 1702. március 14-én Eszterházy Pál herceg, a nádori fizetésével adós udvari kamarától 100 000 forint fejében meg is kapta Bagos, Bajom, Berettyóújfalu, Derecske, Feketebátor, Félegyháza, Gáborján, Kaba, Kornádi, Konyár, Oláhszentmiklós, Sáránd, Nagyszalonta, Tóti, Zsadány, és - az akkor még puszta - Mezősas Bihar megyei helységeket zálogbirtokként. A fentiek a bihari kishajdú városok törzsterületét jelentették. Bagamér, Tépe és Mikepércs pedig a nagyváradi káptalan tulajdonába került.

557 A történtek magyarázzák, hogy a bihari kishajdú városok a Rákóczi szabadságharc időszakában lelkesedéssel álltak a nemzet és a fejedelem mellé. Nem utolsó sorban azért, mert Rákóczi nyíltan vállalta, hogy elődei kiváltságolásait tiszteletben tartja, az elszenvedett sérelmeket jóváteszi.

558 A bihari kishajdú helyek joggal remélték, hogy ez vonatkozik az ő jogfosztott állapotukra is. A hajdúvárosok katonai szervezetének valamiféle jele mutatkozott az 1692-es összeírás idején is. E szerint ezredesük 1692-ben Bagossy Pál, aki ekkor Biharban, Köbölkúton, Bogyoszlón és Vasadon (Érmellék) birtokos. Ekkor közelebbit nem tudunk róla, 1702-ben viszont a felállított hajdú ezred parancsnoka, s mint ilyen császári tiszt, akinek egysége Olaszországba került. Később Rákóczi brigadérosa.

559 E korai szervezettségről igazából sokat nem tudunk, de az biztosan felülről irányított, a császári hadvezetés által jóváhagyott módon működhetett, ahogyan azt Bagossy későbbi sorsa is mutatja. A bihari hajdúvárosok önértékelését, igazuk keresését, fogékonyságukat privilégiumaik helyreállítása iránt jól tükrözi pecsétnyomóik címerképe, illetve azok következetes használata.

560 Bagamér még az úrbérrendezés idején is az hajdúvárosi, oroszlános címerét használta SIGILLLJM BAGAMÉR körirattal. Derecske még 1749-ben, az akkor készíttetett pecsétnyomóján is megismételte hajdúvárosi címerképét, egymással szembeforduló két oroszlán, közösen tartva a török fejjel ékesített kardot. Berettyóújfalu pecsétje minden jel szerint a 17. század végén készült, de az ágaskodó oroszlánt körbevevő felirat BERETTYÓ ÚJFALU PETSETJE 1607 köriratot visel. Azaz 557 Uo. 558 1703-ban II. Rákóczi Ferenc oltalomlevelet adott a tépeieknek (Böszörményi mező, 1703. júl 30), hogy senki őket károsítani ne merészelje. Osváth i.m. 365. 559 Esze Tamás: Kuruc vitézek folyamodványai. 1703 - 1710. I.m. 208. 560 A címerekre lásd: Nyakas M. Hajdú-Bihar megye címerei i.m.