Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
Várad két ostroma közt 1660-1692
hosszasan elhúzódó hadmüveletek nagy terheket jelentettek a lakosságnak, a felszabadító seregek részéről is, de a várakban lévő török katonaság miatt is, amely érthetően igyekezett visszavágni, illetve élelmezéséről gondoskodni. Bihar vármegye hatósága ebben a helyzetben azért sem tehetett sokat, mert maga is az újjászerveződés állapotában volt, s erre Szentjobb visszafoglalása után, 1688-ban került sor. A kor jellemző sajátossága, hogy a hadműveleti területeken a császári tisztek az egyes településeknek védleveleket adtak, amelyben rablók, fosztogatók ellen, de saját katonáik túlkapásai ellen is védelmet ígértek. A „speciális protectio" alá vett település bírája, első embere erre hivatkozva tagadhatta meg a törvénytelen terheléseket. Ilyenfajta védleveleket a bihari kishajdú helyek is igyekeztek beszerezni, mint például Sáránd 548 vagy Szalonta. A hadak vonulásával együtt járó nehéz időket még nehezebbé tette, hogy Bihar volt a helyszíne Thököly kurucai végnapjainak, amely a kuruckirály törökök általi elfogatásával vette kezdetét. Thököly a török fogságból szabadulva 1687-ben seregének töredékével - mintegy háromezer emberrel - Berettyóújfaluban tartózkodott, majd innen Mezőtelegdre vonult. Időközben a bihari hódoltság ténylegesen császári kézre került, egyedül Váradon voltak még törökök. Közben megkezdődött - 1688-ban - a nemesi vármegye formális újjászervezése is. Folyamatos volt a települések szétugrasztott, elmenekült lakosságának visszaköltözése is. Várad ugyan 1692-ben felszabadult, de a török portyázok a még török Gyulára támaszkodva többször is pusztították a területet. így például 1693ban egészen Debrecenig. Az egykorú krónikás ének szerint a tatár és török hadak miután átkeltek a Berettyón, „nagy pusztítást tevének Újfalu határán", ahol minden pusztán maradt. Pedig nyugalom még most sem költözött a tájra. 1697-ben ismételten végigdúlják a vidéket a tatár hordák. A török világnak ez volt az utolsó megpróbáltatása Bihar számára. 549 Caraffa protectionalisa Sárándnak OL EL F.G. No. 406. Rep. 33. Érdekessége, hogy a védlevelet Sáránd hajdúváros lakóinakadja (incolarum oppidi Haidonicalis Sarand) Barkóczy császári generális magyar nyelvű védlevelei Uo. F. G. No.403.; 404.; 405. Borovszky S. i.m. 522.
