Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
Várad két ostroma közt 1660-1692
ták korábbi jogaikat érvényesíteni. Ez történt Tépe esetében, 1679-ben, amikor Apafi Mihály fejedelemnek kellett oltalomlevelet adni a tépeieknek bizonyos Kocsonyás Boldizsár ellen. 546 Várad elfoglalása (1660) és visszafoglalása (1692) közötti időszak a magyar történelemnek általában, a bihari térségnek pedig különösen nehéz időszaka volt, hadak járásával, rablóbandák pusztításával, sarcolásokkal, török, magyar és erdélyi portyák állandó pusztításával súlyosbítva. A futások, sarcolások sok település végleges vagy időleges elnéptelenedését hozták magukkal. A terület volt a „bujdosók", majd a kuruc mozgalom bölcsője, egyik fellegvára, amely egyben a hadak állandó járását is jelentette. A „bujdosók" első hadmozdulatai 1672-ben kezdődtek, mire a következő évben császári visszavágás volt a válasz. A kor nehéz viszonyaira jellemző, hogy amikor 1674-ben Szalontán üléseztek, kérték Apafit, Bihar megye nehéz helyzetére jelöljön ki más tartózkodási helyet számukra. A lassanként kurucoknak mondott bujdosók azonban maradtak, s itt - Csatáron - választották meg fejükké Wesselényi Pált. 547 A kuruc mozgalom fénykorát Thököly fejedelemsége alatt érte el, de Bécs sikertelen török ostroma után tekintélye hamarosan hanyatlott. Berettyóújfalu 1685-ben a kuruc követeléseknek fegyveresen is ellenállt. Sikertelenül! Thököly elfogatása után a kurucok császáriak oldalára álltak át, Konyáron például 1000 felkelő. Petneházy kurucai is ott voltak Caraffa seregében, aki 1686. febr. 9-én elfoglalta Szentjobbot, magyar őrséget hagyva benne. Még ez évben Komádinál is csata volt a törökökkel. A környékbeli apróbb török végvárak ostroma Buda visszavételét követően megkezdődött, amely a hadak vonulását jelentette. Várad hosszan elhúzódó zárolása (1691/2) a környék népének nagy megpróbáltatást jelentett. A Osváth P. i.m. 365.: „Biharmegyei tépei szegény emberek találván meg bennünket jelenték azon panaszokat, hogy jólehet az ő atyjaik nemesi szabadsággal élő s hazájokat fegyverrel szolgáló emberek voltak, lakóhelyöket Tépet Kovács Péter kapitányokkal együtt a Ravazdi famíliától örökjussul 800 frton megvették; mindazáltal az utóbbi 12 esztendők alatt Kocsonyás Boldizsár kezdette volna őket háborgatni adózásra kényszerítvén nyavalyásokat. Annak okáért minden jóakaróinkat s nevezet szerint Kállay uramékat szomszédságos jóakarattal requiráljuk, hogy a tépei szegénységeknek igazságokat így értvén Kocsonyás Boldizsártól háborgattatani ne szenvedjék. Somlyai feő és vice tisztjeinek pedig igen Serio megparancsoljuk, hogy a mennyire a helynek távolléte megengedi a megírt tépeiekről illő gondviseléssel lenni el ne mulasszák. Datum in Castro nostro Radnóth 1679. Apafi mpr." A tépeieknek teljesen igazuk volt. Az előzményeket lásd fentebb. Borovszky i.m. 518 - 521.
