Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
Várad két ostroma közt 1660-1692
Nem szűntek meg az egyes települési önkormányzati szervek sem, s ez áll természetesen a bihari hajdú városokra is. A török régen lemondott arról, hogy a belső ügyekbe beavatkozzon, s megelégedett azzal, hogy minél több pénzt csikarjon ki belőlük. A berettyóújfalusiak egy ízben például azért fizettek, mert vízbe fúlt embert találtak a Berettyóban az ő területükön. 543 Az előfordult, hogy két szomszédos hajdúváros a terhek rendkívülisége miatt közösen tartott fenn hadnagyságot vagy tanácsot. Derecskének és Sárándnak egy ízben például egy előjárósága volt. 544 Láthattuk, hogy a félegyháziak 1665-ben vesznek bérbe bizonyos földeket Zólyomi Miklóstól, s ez érzékelhető gazdasági erőre vall, mint ahogyan azok az adatok is, amelyeket az egyes bihari hajdúvárosok kártételnek jelentettek. A hajdúvárosi örökségnek, földvagyonnak a török hódoltság alatt is értéke volt. Erre vonatkozóan rendkívül érdekes az az adat, amely Mezősasra vonatkozik. Azért is, mert a hódoltságban lévő földterületről intézkednek egy erdélyi végvárban. Adásvételről van szó, amelyet Kaszna megyében, Somlyón kötöttek, a „katona városban", egyfelől „Kolos Vármegyében Gyaluban lakó Udvarhely széki homoród Sz. Mártoni Bíró Gergely Úr", másrészről pedig „Bihar Vármegyében levő Saas Hajdú Város plenipotentarius Emberei Kis István, és Haraszti István". Biró Gergelynek a felesége jussán Sas városában öröksége volt, amelyet most eladott a város közösségének. Az örökség „igaz" voltát a kolozsmonostori káptalan iratával igazolni is tudta, és a sasi vezetést (Bihar vármegye) „citáltatta" „nomine, collective ( név szerint és együttesen), a' mi Klmes Urunk ő Ngà Somlyai Törvényes Székire". Ebben az esetben, a hódoltságban lévő Sas városa peres ügyében a Várad szerepét átvevő egyik erdélyi végvár, Szilágysomlyó „törvényes széke" Ítélkezett. A felperes és a város vezetése között folyó per a somlyói végvár törvényszéke előtt úgy ért véget, hogy a mezősasiak a kérdéses örökséget ötven forintban megvették. 545 Előfordult olyan eset is, amikor a korábban tulajdonos, de annak idején a hajdúknak birtokukat pénzért eladó nemesi családok 1660 után megpróbálMOL Fasc. E. No. 308. Rep. 33. A bakonszegiek hittel vallották, hogy az a föld, ahol a vízbefúlt ember volt „Újfalué, mint ahogy az újfaluiak adták meg érte a töröknek a díját." Berettyóújfalu, Bakonszeg közötti határperből. Hosszúpályi, 1722. szept. 4. Másolat: 1782. szept. 12. „Derecskén Lakván, az Varosnak egy elő Járója volt az Sárándiakkal nagy szomszédságot tartván..." Tanúvallomásból. MOL EL Fasc. L Nro 458 Rep. 33. (Másolat) Somlyó, 1682. jún. 20.
