Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Várad két ostroma közt 1660-1692

hattak igényt, de arra igen, hogy adófizetésre szorítsák őket. Érdekes módon ugyanezt kísérelték meg magyar királyi részről is, s hivatkozási alapként egykori katonai szerepüket jelölték meg. Az adófizetés mellett hasonló súlylyal esett latba a joghatóság kérdése, azaz Erdélytől vagy a Magyar Királyságtól függjenek, amely két kérdés egyébként szorosan össze is függött. A magyar királyi hatalomnak a bihari részekre való kiterjesztésében vagy legalábbis kísérletében fontos szerep jutott Kalló várának. Közismert, hogy a hódoltság korának politikai, gazdasági és katonai viszonyait jelentősen meghatározta a végvári katonaság aktivitása, katonai-adóztató-sarcoltató szerepvállalása, amelynek ugyan igen összetett okai voltak, de amely kihatásában azzal az egyértelmű következménnyel járt, hogy a magyares az erdélyi végvárak előterében, sőt mélyen a török hódoltságban olyan hatalmi viszonyok alakultak ki, amelyek jelentős mértékben érvényesíteni tudták a magyarországi és az erdélyi uralkodó osztályok érdekeit, s amely megfelelt a végváriak várakozásának is. A valóságban a helyzet ennél is bonyolultabb volt; jelentős érdekellentét alakult ugyanis ki a végváriak és a vármegyei nemesség, a nemesség és bécsi udvar, az udvar és a végváriak között, amelyek mintegy előkészítették a hamarosan bekövetkező kuruc harcok időszakát.

323 Tovább bonyolítja a helyzetet az erdélyi fejedelemség hódoltsági érdekeltsége. A Partiumban az erdélyi fejedelemség pozíciói ugyanis nem szűntek meg. Sőt a jelentős határvárait vesztett fejedelemség meglepő aktivitást tanúsított, elsősorban Székelyhíd megerősítésével, majd ennek kényszerű lerombolása után (1665) Somlyó és Sebesvár kiépítésével. Teleki Mihály 1665-ben Apafi Mihály erdélyi fejedelemhez irt levelében a helyzetet a következőképpen jellemezte: „.. . bizonnyal tudja maga is, az mit a török elkaphat, nehezen vagy nem is engedi vissza, az mint hogy itt Szabócs Szathmár vármegyében is az mit elkövethet, elköveti, most is falut rabolván vágtának bennek, s fogva is hoztanak ide be, Kalló felé is most egy néhány száz török vagyon, kik mit is akarjanak, nem tudják", de a török „magátul a határt nem járja" - vélekedik az erdélyi kancellár.

525 Nem hallgathatjuk el ugyanakkor azt sem, hogy ebben a térségben az erdélyi végvárak - mindenekelőtt Somlyó, részben Sebesvár - katonasága is Vö. Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában. Bp. 1886. Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban (Bp., 1981.) 382. Benczédi László: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon (1664-1685) (Bp., 1980). TMKÁO Pest, 1871. VI 184. Teleki Mihály Apafi fejedelemnek. Szalmán, 1665. 1. 3.