Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
Várad két ostroma közt 1660-1692
eredményeket tudott felmutatni. A karcagiak például 1668 tavaszától őszéig körülbelül négyszáz alkalommal teljesítettek szekeres szolgálatot Kálióba, Ónodra, Szendrőre és más várakba, ráadásul török engedéllyel. 509 A bihari hódoltságban a Magyar Királyság érdekeltségének erősödését más tényező is magyarázza. Számos olyan földesúr volt, akik a királyi Magyarországon éltek, birtokaik ellenben erre a területre estek, s ezek földesúri adójáról nem voltak hajlandók lemondani. Nézzünk egy konkrét esetet. Sztepán Ferenc 1670-ben folyamodványt adott be Apafi Mihály fejedelemhez, amelyben a következőket adta elő. Személyesen vett részt II. Rákóczy György szerencsétlen kimenetelű lengyelországi vállalkozásában, s ott tatár rabságba esett, „ennihány ezer tallérokon" tudott csak szabadulni. Időközben Várad elesett, birtokai oda lettek, két öccse pedig Magyarországra telepedett le. Szabadulása után Erdélyben maradt, de jószágai jövedelméhez nem juthatott hozzá, mert „minden atyai és anyai partiumbeli ős jószágainkat az két öcsém bírván hódolásképpen Magyarországbul...". Kérte ezért a fej edel met, hogy a váltságdíja miatt levő adósságát fizesse ki. Apafi valóban úgy is határozott, hogy az „közjószágból" teljék ki. A fejedelmi határozat nem is azon háborgott, hogy erdélyi hódoltságbeli birtokokat magyar részre adóztatnak ezt a világ legtermészetesebb dolgának vette - hanem azon, hogy Sztepán Ferencet fogsága ideje alatt jussából kitudták. Éppen ezért írtak FelsőMagyarország főkapitányának Kassára, „az nemes Zemplén vármegyének is ha szükséges, hogy ne engedjék meg a két Sztepán fiúnak az jószágot hogy oda felhódoltassák", hanem jöjjenek Erdélybe, rendezzék az adósságot, osztozzanak meg a birtokokon, annak utána bírja békével kiki az magáét. 310 Többek között komoly érdekeltségei voltak Biharban magának a kassai főkapitánynak, Csáky Ferencnek is. 1669-ben nem mint kassai főkapitány, hanem mint földesúr írt Váradra Juszup pasának, engedje meg, hogy Bihar megyei birtokaira - Adorján, Margitta, Szalárd, Siter - bordézsmásokat küldhessen. A basa azonban ezt megtagadta, arra hivatkozván, hogy Csáky - mint kassai főkapitány - szintén nem engedi meg Szatmár és Szabolcs megyék dézsmálását. Békítőleg tette hozzá azonban, hogy attól fél, a magyar és a török katonák összecsapnak, mindenesetre ő majd utána néz, mit lehetne ebben az ügyben tenni. Csáky Ferenc válaszában keményebb hangot ütött meg! Szabolcs és Szatmár megyék török részre való hódoltatását a békekötés Hegyi K. i. m. 225. Sztepán Ferenc folyamodása s az arra adott válasz. 1670. márc. 5. Erdélyi Országgyűlési Emlékek XV. 92-93.
