Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Várad két ostroma közt 1660-1692

lehetőséget ad. Mindenekelőtt figyelmet érdekel a bihari hajdúvárosokkal szemben tanúsított magyarországi magatartás. Tekintettel arra, hogy az erdélyi fejedelemség virágkorában az itteni hajdúvárosok Váradhoz tartoztak, a szabolcsi hajdúvárosok pedig hasonló módon a kassai főkapitányhoz, illetve a kallói kapitányhoz, Várad eleste után Felső-Magyarország főkapitánya megpróbálta a bihari hajdú városokra kiterjeszteni a befolyását. Mivel Kassa nagyon messze volt, közvetlenül a főkapitánysághoz tartozó Kalló várához szerették volna kapcsolni őket. Boldvai Márton székelyhídi kapitány 1664 októberében aggódva írta Apafi Mihály fejedelemnek: „Bihar vármegyében Székelyhíd vára lerombolása előtt 1664/65. levő hajdúvárosukat kegyelmes uram törvénykezésre, appell alio jóknak vitelére Kallóban erőltetik, aval akarják innét őket arra a pártra szakasztani, adózásokat is utána akarják osztán vonni Kálióban innét...."

508 A FelsőMagyarországi végvárak katonasága egyébként más területeken is meglepő Boldvai Márton Apafi Mihálynak. Székelyhíd, 1664. szept. 26. TMKÁO IV. 160-161