Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Várad két ostroma közt 1660-1692

kelyhídra hordozzák. Azt Boldvai is látta, hogy katonai szolgálatot a bihari hajdúvárosokkal teljesíttetni az adott helyzetben reménytelen, azt azonban kérte, hogy ,,az szabad helyen lakókat is, az hajdúkkal articulusokban írassa az ország, minden gabonájukból, bárányokbul, disznójukból, méhekbül dézmát adjanak, ismét két tallért annuatim, vagy annyit amennyit nagyságod bölcs tanácsival felvet mind a hajdúkra, kapu szám nélkül való szabad helyeken lakókra...".

505 Igaz, ennek érvényesítése nagy nehézségekbe ütközött, s a váradi törökök heves tiltakozását is kiváltotta, s az is igaz, hogy a török porta addig-addig követelte Székelyhíd lerontását - amely egyébként a vasvári béke egyik pontja lévén - míg a fejedelem ebbe kénytelen volt beleegyezni. Boldvai Márton hiába írt Apafi fejedelemnek elkeseredett tiltakozó leveleket, szerkesztett emlékiratot, ecsetelve a vár fontosságát, jelentőségét a hódoltsági adóztató övezet fenntartásában, a vár utolsó bástyáját 1665 januárjában a váradi törökök szeme láttára felrobbantották, a hadfelszerelést pedig ezt megelőzően Nagykárolyba szállították.

506 Ettől függetlenül Székelyhíd igen rövid időre terjedő adóztató tevékenysége maradandónak bizonyult az erdélyiek hódoltságbeli érdekeltségének fenntartásában. Székelyhíd katonasága ugyanis e rövid idő alatt olyan erős pozíciókat tudott kiépíteni, hogy a jóval keletebbre megerődített újabb erdélyi végvárak - Somlyó és Sebesvár - katonasága azt kisebb zökkenőktől eltekintve át tudta venni. Elsősorban Somlyó várának katonasága váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 1670-ben Húszéin váradi basa azt állította, hogy a somlyói katonaság egészen Gyuláig és Szolnokig hordozza a „Hatalmas császár adófizető szegény jobbágyit hódoltató" leveleket. Az általa felsorolt falvak a következők: Kornádi, Vekerd, Zsáka, Zsadány, Vadász, Apáti, Szentandrás, Mezősas, Harsány, Váncsod, Mező-Zand, Sas, Kére, Holes, Szalonta, Kis Üreg, Tárnia, Szentmárton, Gyenes, Vásárhely, Ugra és Szentjános. Erős fenyegetés alatt, hogy búzát, pénzt vigyenek - panaszkodott a basa.

507 A fentiek közül egykor hajdúváros Kornádi, Vekerd, Mezősas, Harsány, Szalonta, Ürögd (Kis Üreg). A bihari hódoltság helyzetét végképp tovább bonyolította a magyar királyság azon törekvése, hogy Várad eleste után pozíciókat építsen ki a térségben, úgy gondolván, hogy az erdélyi fejedelemség meggyengülése erre Boldvai Márton Apafi Mihálynak. Székelyhíd, 1664. szept. 26. TMKÁO IV. 156-161. Boldvai M. emlékiratai Uo. 163-169. A vár lerombolására=Hadtört. Közi. 1890. 564566. A hadfelszerelés átszállítására Uo. 586-587 (közli: Koncz József). EOE. XV. (Szerk. Szilágyi Sándor Bp. 1892.) A váradi pasa levele Apafi Mihályhoz. 1670. aug. 21. 160-161.