Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
Várad két ostroma közt 1660-1692
mindenütt, mind Bihar-, Zaránd-, Békés vármegyébül engedje fizetni mind a fejedelemnek, mind pedig a földesuraknak, sőt az nemesség mindenütt az hol falujában régi fészkére haza akar szállani, szabadosan haza szállhasson, jószágát bírhassa, szabadságával élhessen, illendőképpen kész az török urának fizetni az jó békességért ... ,,:>01 A kérelem persze önmagában nem biztosíthatta volna az erdélyiek hódoltsági pozícióit, ha e mögé nyomatékul nem tudnak kellő katonai erőt felvonultatni. Ezt azonban megtették, nem olyan értelemben persze, hogy a meggyengült fejedelemség nyílt háborúban akár szövetségesekkel az oldalán is ellenfele lehetett volna a török birodalomnak, hanem a mindennapok szívós, kitartó küzdelmei során, a rendszeres portyázásokban, a török végvárak előterében történt csatározásokban. Hamarosan a váradi törökök is megértették, jobb egyezségre jutni a hódoltság adózását illetően az erdélyiekkel, mint nyílt összeütközésbe keveredni. A hódoltságbeli érdekek érvényesítését Várad eleste után Székelyhíd vette át, amely - igaz csak részben - pótolni tudta Várad szerepkörét is. A vár, illetve az uradalom 1633-ban került Rákóczy György kezére, s a Zólyomiféle erődítést ő építtette ki modem védelmi objektummá. 502 Montecuccoli erdélyi hadjárata során Székelyhíd várába német őrség került, s maradt is benne 1664 elejéig, amikor is a fizetetlen katonaság fellázadt, s a várat átadta Apafi Mihály megbízottainak. 503 A vár kapitánya - Boldvai Márton - nagy ambícióval vetette magát a hódoltsági pozíciók kiépítésébe, sorra-rendre adóztatta meg a Várad térségében és a Váradon túl fekvő bihari falvakat, mezővárosokat, sőt a bihari hajdúvárosokat is, amelyek pedig Várad eleste előtt az erdélyi fejedelemnek csak katonai szolgálattal tartoztak. 504 Boldvai Márton egyébként a bihari hajdúvárosokat megpróbálta ugyanúgy Székelyhíd köré szervezni, mint volt az Várad esetében. 1664 októberében kérte a fejedelmet, hogy a legközelebbi országgyűlés alkalmával hozzon törvényt arról, hogy mind törvénykezésüket, mind „appellatiojokat" Szé1 TMKÁO 433-437. Ugyanakkor el kellene érni azt is, hogy a török részre esedékes hódoltsági adókat a magyarok szedjék be és szolgáltassák be Váradra. Ez egyértelmű lett volna a török katonaság kitiltásával a hódoltságból. Igaz, ezt viszonossági alapon kellene kérni, tehát a törökök is hajtsák be a hódoltságbeli magyar részre esedékes adókat. 2 Izsépy Edit: Székelyhíd építéstörténete a XVII. században=Művészettörténeti Értesítő 1981. évf. 266-269. 3 Katona-lázadás Székelyhídon=Hadtört. Közi. 1890. évf. 566-568. A vár átadása 1664. újév napján történt. 4 Vö. Szakály F.i.m. 387-390.
