Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Várad két ostroma közt 1660-1692

A jelek arra utaltak, hogy a török a szűkebb értelemben vett Partium hódoltatásán kívül megkezdte a tulajdonképpeni Erdély alávetését is. Az erdélyi uralom helyzetét a térségben nagyban nehezítette az, hogy különösen Zaránd és Bihar megyék román parasztsága 1660 óta szinte állandó forrongásban volt, amelyet a váradi törökök szítottak is. Kemény János fejedelem 1661-ben a megyei nemességet volt kénytelen mozgósítani a parasztmozgolódások ellen, mivel már-már a Közép-Szolnok és Kraszna megyei várak is veszélybe kerültek.

496 A török Várad elestét kihasználva kísérletet tett arra is, hogy a hódoltság övezetét a királyi Magyarország irányába is jelentősen kiterjessze, magáénak követelvén II. Rákóczy György birtokait, Szabolcs és Szatmár megyéket, valamint olyan jelentős, komoly várakat, mint Munkács és Ecsed. A császári hadvezetés válaszul e térségbe német katonaságot vezényelt, de megelégedett a passzív várakozással. A vasvári békekötésig a török mindenesetre vitatta elsősorban Szabolcs és Szatmár megyék hovatartozását, de a török beütések erre a területre a békekötés után sem szűntek meg.

497 Mindez azonban az éremnek csak az egyik oldala! Mind a Királyi Magyarország végvári katonasága, mind pedig az Erdélyi Fejedelemség e szorult helyzetben meglepő életerőről tett tanúbizonyságot. Hódoltsági pozícióik fenntartásához, sőt kiterjesztéséhez következetesen ragaszkodtak, s azt végeredményben meg is valósították.

498 Bár Erdélyben már Jenő elvesztése (1658) - egyébként joggal - pánikot okozott, s úgy látták a szászsebesi országgyűlésen, hogy a Jenőhöz tartozó falvak adóztatása reménytelen.

499 De a rendek korántsem mondtak le a hódoltsági pozíciókról általában, sőt a Bihar megyei nemesség panaszára az adót fizetni vonakodó békésieket nemességüktől való megfosztással is megfenyegették.

500 Az erdélyi földesurak is behajtották Békés megyei, sőt Kelet-Csanád megyei adójukat is. Bánffy Dénes 1668-ban a váradi pasához induló követe számára a következő instrukciókat adta: „Kírni kell a pasát ... (hogy) az hódolt városokat, falukat ő nagysága Lukinich Imre: Erdély területi változásai a török hódítás korában.i.m. 410-412. és Egy névtelen jelentés - amelyet az udvari haditanácsnak küldtek -azt állította, hogy a törökök a magyar földesurak ellen lázítják a parasztságot, s vezéreket állítanak közülük. Ez a helyzet nemcsak Biharban, hanem Szabolcs és Szatmár megyékben is. Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén. Bp. 1982. 218. R. Várkonyi Ágnes: Magyarország keresztútjain. (Bp. 1978) 167-168. E kérdéskörről Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban (Bp. 1981) EOE I.m. XII. Bp. 1887 308. EOE I.m. XII. k., Bp. 1887. 308. Szakály F. i. m. 382-383.