Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A fejedelmi hatalom szolgálatában

és tapasztalt katona s azonkívül három városi tanácsnok. Ezek szerint a parancsnokon kívül csak két katonailag képzett tagja volt a tanácsnak: Ibrányi és Rácz. Az ostrom részletezésébe nem bocsátkozva, megállapíthatjuk, hogy a reménytelen helyzet ellenére az a magyar hadtörténelem legszebb lapjaira tartozik. A mindössze 850-900 főből álló várőrség, amely között alig volt több 200-300 gyakorlott katonánál, 45 napig tartott élethalál küzdelemmel tartóztatta fel a törököt. Örökre említendő és felemelő mozzanat, hogy miután a lehetőségek legvégső határát is elérték, a megadási pontok kialkudása közt elsősorban országos érdekűek szerepeltek. így a váradi káptalan levéltárának és a könyvnyomdának, a félig kész váradi Bibliának a mentése. Kikötötték azt is, hogy a „török több várat és kastélyt" el ne foglaljon s tekintettel az ország oly nagy részének pusztulására, Erdély adója alább szállíttassék. A egész védősereg híven teljesítette kötelességét, sőt még ennél is többet.

489 A bihari hajdúvárosok hadinépe mindvégig ott volt Rákóczy oldalán, mert Török szekerek levágott magyar fejekkel ugyan hol is lehetett volna. Megható a szalontai kapitánynak, Jothe Gergelynek, aki a végkifejletkor egyben a vármegye nemesi felkelő seregének parancsnoka is, a bizonyságlevele, katonája, Gazdagh Mihály részére.

490 A levélből kiderül, hogy miután „Nagy Váradnak erőssége, és a több környülette Levő Praesidiumok, Szabad militari s varosok, és azoknak erőségei Pogány ellenség birodalmában esnének és azok által elfoglaltattak", mi is Koncz József: Nagyvárad capitulátiója 1660-ban. In: Hadtört. Közi. Bp. 1892. pp. 390394. Deák Farkas: Nagyvárad elvesztése 1660-ban. Bp. 1877. 109-118. MOL EL Fasc. A. No. 52. Reposit 33. [Jothe Gergely, szalontai kapitány, egyben a bihari nemesség generálisa bizonyságlevele Gazdagh Mihály részére. 1660. nov. 5.(Boldvai Mártonnak a hivatalos megyei haddal kényszerből Ali táborában kellett lennek)]