Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A fejedelmi hatalom szolgálatában
Hencidát, Gáborjánt, Szentpéterszeget. A bagosi erdőnél a hajdúk újabb ellenállással kísérleteztek, de a túlerő láttán nyílt csatát nem kezdtek. Szemük láttára prédálták fel Konyáit és Derecskét. Váradot viszont ekkor még sikerült megtartani! A veszedelem napjaiban Gaudy Endre, Nagyvárad alkapitánya méltó feladatához. A jól elhelyezett puskásaival, kevés lovasságával s tengelyre rakott egypár kis ágyújával, melyeket kartáccsal s vasdarabokkal szokott volt megtölteni, olyan jól szervezte a védelmet, hogy amikor a tatárok szeptember 20-án elmentek, a külváros egy részén kívül, melyet felgyújtottak, az egész város épségben maradt. 486 Noha a török Rákóczit újból lemondatta, az harmadízben is visszafoglalta a fejedelemséget. Ez azonban a váratlanul új erőre kapó török birodalom újabb, még elszántabb ellenállását váltotta ki. Szigorú kötelességévé tették Szejdi budai basának Rákóczi megsemmisítését, s ez a hajdúság számára is végromlást hozott. A török 1660. évi magyarországi hadjáratra vonatkozó hadműveleti terve abból állott, hogy mindenekelőtt Bihar vármegye és a hajdúvárosok területét, ahonnan RáSzejdi Ahmed budai basa, a kóczy erejének java részét mentette, ejti hajdúvárosok felégetője hatalmába, majd ezután az ekként elszigetelt és Erdélyben tartózkodó Rákóczyra tör s közben Nagyváradot is hatalmába keríti. A feladat első részének, az Erdélyhez tartozó Részek és a hajdúk kikapcsolásának, valamint az esetleg még mindig Erdélyben tartózkodó Rákóczy legyőzésének végrehajtásával a nagyvezír Szejdi Ahmed budai pasát bízta meg. Tavasszal mintegy 25 000 főre menő hadat gyűjtött egybe Temesvárra, míg a feladat második része, Nagyvárad megvétele, a szerdáira kinevezett Ali pasának jutott osztályrészül, akinek e célból, tulajdonképpeni török területről 50 000 főnyi hadat kellett Belgrádnál egybegyűjtenie. Szejdi Ahmed már április közepe táján megkezdte előnyomulását Temesvárról, Rákóczy kora tavasszal tudomást szerezve, hogy a budai pasa a RéBánlaky (Breit) József. A magyar nemzet hadtörténete.I.m. 6. A Rákóczyak, Zrínyiek és Thököly Imre első küzdelmeinek korszaka (1630-1682)
