Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A fejedelmi hatalom szolgálatában
súlyos vereséget szenvedett, s ez megszilárdította I. Rákóczy György trónját. A szabolcsi hajdúvárosok mellett a bihariak szerepe is kiemelendő, s az a tény, hogy Várad mindvégig szilárdan Rákóczy mellett áll ki, a küzdelmet eldöntötte. Újabb bonyodalmakat Bethlen István okozott, aki nem látta szívesen Erdély trónján Rákóczyt, magának is aspirációi lévén rá. Egészen rövid ideig az öreg Bethlen István ugyanis fejedelemi címet is viselt. A töröknél próbált támaszra találni, s nem is eredménytelenül. Rákóczy ugyanis nem volt népszerű a török előtt, Bethlen Istvánnak 1636-ban sikerült Húszéin budai basától segítséget nyerni, mellyel szerencsét próbált. Rákóczy egybegyüjtötte Bihar, Közép-Szolnok és Kraszna-megye nemességét, az egész hajdúságot. Hada Komis Zsigmond, Ibrányi Mihály váradi alkapitány, Huszár Mátyás marosszéki főkapitány vezérlete alatt a Szalonta melletti Madarásznál felkészülve várta az ellenséget. Az erdélyiek támadtak, a janicsárok azonban visszaverték a támadókat. Ibrányi ettől megijedve, lóra kapott és este tízkor már Váradon volt azzal, hogy elveszett a csata. 484 A küzdelem azonban eldöntetlen maradt, s Győry Jakab félegyházi hajduhadnagy az éj folyamán, míg Bethlen a török főtisztekkel a másnapi támadás felől tanácskozott, 300 kipróbált vitézzel iszonyú zaj közepette megtámadta a török tábort. A törökök azt hitték, hogy Rákóczy egész serege megérkezett, menekültek a lápokon keresztül, közben sokan a mocsarakban lelték halálukat, maga Bethlen István is csak nagy bajjal, alig tudott a gázlókon át Gyulára menekülni. A vereség után a törökök Lippára vonultak, hogy onnan Erdélybe törjenek, de ebben Rákóczy megakadályozta őket. A török tudomásul vette a kudarcot, amely Rákóczy György nem csekély diplomáciai teljesítménye volt. Ez a csata tulajdonképpen egy jól sikerült hajdúcsel volt, mégis örökre emlékezetes maradt a bihari kishajdú városok történetében. A sikert ugyanis ők vívták ki, hiszen Ibrányi Mihály, a tulajdonképpeni katonaság feje, menekült, sőt vesztett csata hírét keltette. A bihari hajdúvárosok fontos szerepet vállaltak I. Rákóczy György 1644/45-ös hadjáratában, amelyet az általa adományozott nemesítések is jeleznek. 485 Borovszky S. i.m. 510 - 511. Izsépy Edit: Ibrányi Mihály váradi vicekapitány szerepe Bethlen István 1636.évi felkelésében. Bp., 1968. .Izsépy Edit: A hajdúság részvétele I. Rákóczi György 1644/45-ös hadjáratában Bp. 1973.
