Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A fejedelmi hatalom szolgálatában
IX A FEJEDELMI HATALOM SZOLGÁLATÁBAN A telepített hajdúvárosok és a fontosabb várak hajdúsága fontos szerepet játszott az Erdélyi Fejedelemség életében. Általában elmondhatjuk, katonai ténykedésük legalább annyira fontos volt az elméletileg szövetséges török hatalommal szemben, mint a királyi Magyarország ellenében. Egy lényeges dolgot ki kell ugyanis emelnünk. Bihar megye jelentős részét, akárcsak más partiumi megyéket, a török hódoltsági területnek tartott, s vissza-visszatérőn kísérletet tett annak hódoltatására. Ennek részleteibe itt most nem mehetünk bele, de tudnunk kell azt, hogy a török hatalom sok esetben ilyennek tartotta a hajdúvárosokat is. Láthattuk, hogy a török tiltakozott a sarkadiak jelenléte ellen, de ugyanígy tiltakozott, amikor Derecskét telepítette I. Rákóczy György. 440 A hajdúvárosok, mint hódoltsági területre települt közösségek, állandóan ki voltak téve hódoltatási törekvéseknek. Kulcskérdés volt, hogy az ily módon telepített, s fegyverforgatáshoz értő hajdúságot hogyan tudja a fejedelmi hatalom a maga oldalán mozgósítani. Erre a magyarországi megoldás is jó példaként kínálkozott. Az 1613-as, un. Forgách-féle instrukciók értelmében a szabolcsi hajdúvárosok a kassai főkapitányság alá tartoztak, tulajdonképpen a végvári rendszer részét alkották. Katonai, törvénykezési és bíráskodási tekintetben egyaránt. Hozzá kell tennünk, hogy a szabolcsi hajdú városokat a török épp úgy hódoltsági területre települteknek tartotta, mint a bihariakat, s a viszonyuk a törökhöz ennek megfelelően alakult. Valami hasonló folyamat eredményeként alakult a bihari hajdúvárosok, a fejedelemség, Bihar megye és váradi kapitányság viszonya is. Láthattuk, hogy a hajdúvárosok részben spontán módon, részben tényleges vásárlás útján, részben fejedelmi adomány révén települtek, s hajdúi részben helybeli, részben környékbeli, megyebeli, esetleg partiumi származásúak voltak, s csak ritkábban kerültek lakóhelyükre messzebbről. Számlázásukat tekintve döntően magyarok, vallásukat tekintve ekkor reformátusok voltak, s ha esetleg nem, a magyarrá válásnak előrehaladott fokán állottak. Könnyű volt őket Szendrey István - Nyakas Miklós: Derecske története i. m.
