Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
Fejedelmi várak jelentős hajdúkatonasággal
földvár, s valaha szigetek gyanánt emelkedtek ki a Gyula és Sarkad közt levő „megmérhetetlen" Sarkadi-tóból. 368 Sarkady Farkas, Mágochy Gáspár gyulai várkapitány előtt, mint a sarkadi vár ura, 1556 június 16-án hitet tett, hogy János király özvegyét és fiát odahagyva, Ferdinánd király mellé állt. Pedig Izabella királynénak sok szolgálatot tett, pl. Patócsy Ferenc békési és zarándi főispánt a Sarkadi-tó szélén kikötni és megpihenni engedte, holott ezt tovább bujdosásakor a kölesériek elfogták és bevitték Nagyváradra. 370 Az erdélyi országgyűlés Bihart ekkor már Erdélyhez számította, s 1560 március 10-15-én elrendelte, hogy Zsáka, Bethlenősi, Sarkad, Szalonta és Tótfalu erősségeit vizsgálják meg, mennyiben érdemlik meg fenntartásukat, s hogy gondatlanságból az ellenség kezébe ne jussanak 372 A török 1566 szeptember elsején bevette Gyula várát, s ez után a király és az erdélyiek közti vitás kis alföldi várat a török is magának követelte. A vár kapitánya maga Sarkady Farkas volt, 373 3 5 portával Sarkad legnagyobb birtokosa, aki szemtanúja volt Gyula bevételének, s 1572-ben már verekedett is a gyulai törökökkel, s élt még 1577-ben is. Ekkor a király hívének mondták, 375 de valójában az erdélyi fejedelem pártolója volt. A török a szokásos módon viselkedett. A meghódított vár érdeltségi körébe tartozó területet a sajátjának tekintette. Ráadásul Sarkad vára támpontul szolgált a török elleni portyázásokhoz. II. Szelim szultán 1573. január 25-én figyelmeztette is Báthory István erdélyi vajdát, hogy az egri, tokaji, kassai, szatmári és egyéb várak lovasai és gyalogosai a télen „a köröskörül kéthárom évi nád felhalmozódása és a süppedékes hely miatt megközelíthetetlen helyen fekvő Sarkad nevü párkányhoz közel összegyülekeztek, némely falvakat kiraboltak és maguknak behódoltattak. Mikor az iszlám harcosai ellen mennek, akkor az említett párkány 376 (végvár) szolgál nekik menedékMárki Sándor. Sarkad története. Budapest 1877. (1-189.) Márki Sándor. A sarkadi hajdúk. Hadtört. Közi., 1924. 33-59.p. EOE. II. 133., 175. Dudás Gy:. A szabad hajdúk... i.m. 24. már ekkor sarkadvidéki hajdúságról beszél. Márki S. A sarkadi hajdúk i.m. Czuczor Gergely - Fogarasi János: A magyar nyelv teljes Szótára. Pest,. 1862. 1874.„VÉDPÁKKÁNY, (véd-párkány) ösz. fn. Czölöpökből, gerendákból állított párkány, kerítés, mely az ellenség előrenyomulását gátolja." A párkány sokféle jelentése mellett tehát erődített hely jelentéssel is rendelkezett, hasonatos lehetett a hajdúpalánkhoz.