Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Magánföldesúri telepítésű hajdúhelyek

fejedelem öccse, Erdély kormányzója adott engedélyt.

363 Ennek valószínű magyarázata csak az lehet, hogy a fejedelmi hatalom támogatásával a telepítésnek kellően nagy súlyt így akartak adni. Ebben nyilván közrejátszott, hogy Biharban széles köm volt a fejedelmi hatalom közbejöttével létesített hajdúhelyek száma. Ok lehetett az is, hogy az „úrfi" (Rhédey Ferenc) még fiatalkorú, a telepítés pillanatában 13 éves.

364 Nézzük az eseményeket! A piskolti kastélyban (amely egyébként Rhédey - birtok), 1625. szept. 17-én hajdúvitézek keresték meg Bethlen Istvánt, engedné azt meg, hogy az úrfi, Rhédey Ferenc bocsi faluhelyére, amely a zsákai várhoz tartozik, letelepedjenek. A kérelmet azzal indokolták, hogy már így is öten le is szállottak a nevezett helyre, s nem akarják, hogy „az főid ember nélkül, pusztán állyon".

365 Bethen István végül engedélyezte, hogy azokkal együtt, akik már leszállottak a nevezett pusztabirtokra, összesen tizenhat hajdú telepedjen meg. Feltételül a következőket szabta. Előírta, hogy saját igazgatásukat dolgozzák ki (mind azonáltal az köztök való jó rendtartásért, bizonyos törvényt és constitutiót csak magok között constituálhatnak), de mindenben a zsákai kapitánytól függjenek, nemcsak katonai, hanem törvénykezési téren is. A fellebbviteli fórum a zsákai kapitány volt (az causansok közül valamelljik félnek az törvény nem tettcenék, oda appellállya, s ott decidáltassék). Ha katonai helyzet úgy kívánja, a zsákai kapitány parancsára kötelesek felülni, elégségesen és híven szolgálni. Ugyanígy híven kell szolgálni Rhédey Ferencet (az úrfit) is mindenben, a kapitány parancsára. Ennek fejében szabadon élhetik a határt, a „magok majorságából semmiből, se tized dézmával, se kilenczeddel, se semminemű paraszti szolgálattal, „Az udvartartásban kiváló helyet foglalt el a fejedelem testvéröcscse. gróf Bethlen István, gyermekeivel egyetemben. Bethlen István a fejedelem gyakori távollétében helyettese, Erdélynek törvényesen kinevezett gubernátora, a belügyi kormányzat feje volt. Tiszteletre méltó, becsületes, föltétlenül hű ember; igazi táblabírói alak, nem pedig államférfiú." Gindely Antal, Acsády ígnácz: Bethlen Gábor és udvara. 1580-1629. Budapest, 1890. Rhédey Ferenc (megh. 1621) fia Ferenc, 1611-ben született, 1648 óta máramarosi főispán, II. Rákóczy György erdélyi fejedelem tanácsosa, majd pedig, miután Rákóczy 1657. kénytelen volt lemondani, a rendek nov. 2-án Rhédeyt választották fejedelemmé. Nem sokáig. Megh. 1667 máj 7. Seres I. i.m. 1239.