Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúk letelepítése és a második hajdúfelkelés

Kovács János derecskéi, kb. 80 éves lakos is azt vallotta, hogy a sárándiak sem „Dezmat sem Taxát nem attak .... Többi Hajdú hellyekkel Sárándiak is tartoztak Személlyekben felülni." Az Erdélyi Törvénytár kétségtelen nemes szabad hajdú városnak ismeri el, ennek ellenére hajdújogának eredetéről alig tudunk valamit. Kaba, mint pusztabirtok neve a hajdúkkal összefüggésben úgy merült fel, hogy a kallói kérdés megoldásakor az egyik lehetséges módozatként felvetődött, hogy a királyi Magyarországhoz húzó hajdúk Csegére, az Erdélyi Fejedelemséghez húzók pedig Nádudvarra települjenek át. Az alkudozás során megígérték, hogy Nádudvaron kastélyt építenek, s ráadásul Kabát is a hajdúknak adják.

313 Ennek részleteiről nem tudunk semmit, de Szabolcs várme313 Nyakas M. : A hajdúk letelepítése Böszörményben i.m. 24. Kabai Zabó János kabai hajdúhadnagynak 1613. febr. 5-én ad részbirtokot Báthory Gábor Berettyóújfaluban. Lásd fentebb. Rákóczy György Ónod várában, tehát hadjárata közben, címeres nemeslevelet adományoz Kabai Tóth Mihálynak és Jánosnak, valamint gyermekeiknek, Jánosnak, Gergelynek, Gáspárnak, Balázsnak és Jánosnak. Lásd fentebb. KABA Kaba címere az 1705-ben készült pecsétnyomó alapján gye követi utasítása 1613-ból a hajdúk itteni jelenlétére világosan utal: „Az nemes ország megemlékezhetik aiTÓl - így szól a Kércsy András alispánnak adott megyei követi utasítás immár ez egynéhány esztendőkben az hajdúság miá minemű nagy hirtelen való veszedelmek lettének országunkban, ez okon, hogy egymáshoz közel-közel való városokban, úgymint Beszerményben, Hatházán, Polgáriban, Nánáson, Szoboszlón, Kábán, Szent-Margitán, Újfaluban, Diószegen,Nagy-Létán, Almosdon, Bagamérban, Vámos-Peresen, KisMarjánn és egyébb helyeken, kiben ezerén, kiben kiben hét százan, kiben négy százan laknak", s „békességesen