Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúk letelepítése és a második hajdúfelkelés

nem járhatni tőllük az utakon, mivel tolvajlani utat állani ki járnak".

3,4 Kaba ekkor Bánffy Dénesé, azaz Báthory Annáé és a kereki vár tartozéka, s ez az állapot áll fenn 1615-ben is. Valószínű, hogy akárcsak Sas esetében, a kereki uradalomhoz tartozó Kábán is a Báthory Anna ellen folyó boszorkányper kapcsán előálló bizonytalanság miatt 1618 körül nagyobb számmal jelentek meg letelepedni szándékozó hajdúk. Az itteni hajdúk részt vettek I. Rákóczy György 1644/45-ös hadjáratában, s a fejedelem ekkor kabai Tóth Mihályt, Jánost és gyermekeiket, Jánost, Gergelyt, Gáspárt, Balázst, Jánost megnemesítette.

315 KONYÁR Az Erdélyi Törvénytár által szentesített hajdúváros. Telepítőlevele, ha egyáltalán volt, nem ismert. A 16. században több nemes család birtoka.

316 Azt viszont tudjuk, hogy a sárándi birtokot kon y ári hajdúk vették meg 1615-ben. így tehát azt kell mondanunk, hogy 1615-ben Konyáron már biztosan voltak hajdúk. Figyelemre méltó az a helyi hagyomány, amelyet Osváth Pál örökített meg, s amely úgy szól, hogy a konyán hajdúk birtokukat pénzért vették meg a földesúrtól.

317 Ha ez így van, az nagy valószínűséggel Báthory Gábor fejedelemsége alatt történhetett. Talán ebbe az érvelési sorba lehet bevonnunk azt az adatunkat, hogy \. j&j J*-'; ^ - _ A konyári Csókássi János II. Rákóczy Györgytől kapott címere. 1650febr. 7. 314 Komáromy Andreis: A szabad hajdúk történetére vonatkozó levéltári kutatások i.m. V.o. Gonda Ferenc: Kaba története. Bp. 1981. 38-39. 315 Ónod vára, 1645. dec. 24. Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii - 26. kötet - 16. o. 316 Jakó ZsÁ.m. 282. 317 Osváth Pál i.m. 279.