Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

Földrajzi viszonyokról. Földrajz és tájtörténelem

csücskös talpú pajzs alsó harmadánál vágott, s az alsó részben folyóvízre utaló kék színű mezőben, három-három vízinövény között, három, heraldikailag balra úszó hal látható, amely nyilvánvaló utalás a megye egyik jellegzetes földrajzi tájegységére, a Sárrétre. Az alsó harmad fölött, zöld színű mezőn állva, kék alapon címertanilag jobbra aranyszínű búzakéve látható, amely a megye termékenységéről nevezetes alföldi részeire mutat, míg címertanilag balra magasba szökő hegység, felette szőlővessző, két fürt szőlővel. A hármas hegycsúcs Bihar vármegye jellegzetesen szép részét, a belényesi havasokat és egyéb hegyvidéki részeit (a béli hegyek, Rézhegység, Királyerdő pl.) jeleníti meg, a két szőlőfürt pedig egyértelmű utalás a híres érmelléki szőlőkultúrára, amely már a 16. századtól messze földön híres volt. A pajzs fölött aranyszínű rangjelző korona látható, amely heraldikailag bal oldatról vörös ezüstszínű jobbról pedig kék-arany színű sisaktakaró díszít. Újabban a címer domborműves változatát elhelyezték a vármegyeháza szecessziós stílusban épült székházának kapualjában, utalván arra, hogy Hajdú vármegye székháza a bihari részekkel történt egyesítés után immár HajdúBihar megye székháza is.

4 Már maga a „Biharország" elnevezés is azt mutatja, hogy Bihar több volt közönséges vármegyénél, s jelentősége meghaladta az egyszerű közigazgatási egységet. A Magyar Királyság olyan része, tájegysége, amelynek fekvésénél, földrajzi, gazdasági adottságainál fogva mindenkor nagyobb politikai súlya jelentősége is volt történelmünk folyamán az átlagosnál. Mohács után a kialakuló keleti Magyar Királyság, majd az ebből létrejövő, s önálló állami életet élő vagy arra törekvő Erdély, a tulajdonképpeni Királyi Magyarország, és a Török Birodalom is egyaránt kívánatosnak tartotta a bihari területek megszerzését, megtartását. Ez könnyen érthető, ha Bihar vármegye fent jelzett természeti, gazdasági, közlekedési viszonyait fontolóra vesszük. Bihar vármegyét keleti, hegyes-dombos részei az erdélyi hegyvidékkel és medencével kapcsolják össze, nyugati, sík területei pedig a magyar Alföld részei. Ez a körülmény, tudniillik hogy területe felerészben sík, felerészben hegyes vidékre oszlik, rendkívül nagy gazdasági jelentőséget kölcsönöz e tájnak. A bihari síkságon a századok folyamán, a nép szorgalma és a földrajzi viszonyok miatt is virágzó mezőgazdálkodás és állattenyésztés fejlődött ki; az érmelléki lankás, szelíd domboldalak kiváló bort termettek, s a hegy4 Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei = Hajdúsági Közlemények 16. 1991. 123. p. Hajdúböszörmény. 10.