Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)

A hajdúk letelepítése és a második hajdúfelkelés

Samson elhagyott birtokokon, valamennyien Zabolczban, továbbá Kemiét Békésben; amelyek eddig az előbb mondott Bajon várhoz tartoztak", továbbá Kisbán y át

253 és Fonáczát Belényes körül, és a váradi várhoz tartozó Vásárhely birtokot" adományozta. Ez természetesen nem azt jelentette, hogy a mondott helyek hajdújoggal élhettek volna, hiszen Nagy András a bajomi váruradalmat földesúrként kapta, de könnyen elképzelhető, ha parancsára vagy engedelméből, a birtokok haszonosítását is figyelembe véve, telepíthetett ide hajdúkat. így esetlegesen Bagosra is. Nagy András tragikus halála után Bethlen Gábor 1615-ben a bajomi várat illetve uradalmat ugyancsak katonatisztnek, Petneházy Istvánnak, borosjenői kapitánynak és feleségének, Király Annának adományozta.

254 Az uradalom részei ekkor Kömye, Balkány; Csépan (Békés), Hortobágy; Egregh; Igar; Ohat; Zám; Nádudvar; Szegegyháza; Ladani; Földes; Mezeo (Szabolcs) Bajom vára; Szerep; Nagyrábé; Rétszentmiklós; Bagos; Dancshaza; Derecske; Szovát; Bánk; Sámson; Tamássi; Fancsika (Bihar). Halála után a felesége nem sok gondot fordított rá, a bajomi vár fénykora ezzel véget ért. Érdekes eset, hogy II. Rákóczy György 1654-ben Bajom várához tartozó nagyrábéi jobbágyokat nemesített, nagyrábéi Bíró Mihályt, Istvánt és Benedeket.

255 A bagosi hajdúk 1641-ben pecsétnyomót készíttettek, amelynek címere pecsétlenyomatról ismert! Ennek leírása a következő! Pajzsalakban két, egymással szembeforduló oroszlán látható, amelyek közösen tartanak egy rúddal ellátott, heraldikai lag balra (kifele) ábrázolt fecskefarkas hadilobogót. Ez az úgynevezett gonfalon típusú zászló a kor jellegzetes hadi lobogója volt. Ilyen például a szoboszlói lovashajdúk Bocskai korából eredeztetett zászlója is! A rúd két oldalán, de még a tulajdonképpeni zászló alatt két oldalra egyenlőn elosztva az 1641 -es évszám olvasható ! Ez csak a pecsétnyomó készítésének évét jelezheti, hiszen Bagos hajdújoga ennél évtizedekkel korábbi. A pecsétnyomó körirata a következő: SIGILLUM OPPIDI BAGOS. Azaz Bagos város pecsétje.

250 A pecsétnyomó kifejlett városi szervezetre utal, s a forrásaink hiánya ellenére is azt kell mondanunk, hogy Bagos alapítása, hajdúvárosi szervezete Rézbánya korábbi, régebbi neve MOL F 1 - Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii -11. kötet - 108 109. o. Gyulafehérvár, 1615. okt. 23. MOL Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Libri regii - 29. kötet - 423. o. Várad, 1654. nov. 24. Nyakas M.: Hajdú-Bihar megye címerei i.m.