Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5. Debrecen, 2005)
A hajdúk letelepítése és a második hajdúfelkelés
Constitutiones tit. LXXXVI. cím articulus 1. A hajdúk ál lapotjárói 213 ) a következőképpen: „azok, kiket Bocskai fejedelem elsőbben megtelepítvén és nemesítvén, bizonyos szabadságokkal meg is erősített, meg is ajándékozott volt, ez hazának fegyverekkel való szolgalatjukért, s azután több fejedelmektől is abban megtartanának és erősittettenek; melyek nevezet szerént ezek: Szalonta Vekerd Konyár Ürögd Sass Deretske Szent-Márton, Régen Beretytyó-Ujfalu Tamási Félegyház Kaba Harsány Bagamér Sáránd Körösszeg, Mike-Pérts Tépe Kornádi Bagos. Ezeken kívül több hajduvárosok, fejedelmek és ország híre s consensusa 214 nélkül ne ültessenek és telepíttessenek hasonló szabadsággal." A történészek ezt a törvényhelyet 1626-ra vonatkoztatják, 213 a fentebb idézett gyulafehérvári végzés alapján, holott itt egy sor olyan hajdúváros szerepel, amelynek tételes kiváltságlevele 1626-nál későbbi. Ilyen például Derecske, amelyről tudjuk, hogy ide I. Rákóczy György telepített ezer szabolcsi hajdút, összefüggésben a harmadik hajdúfelkeléssel, illetve az ő erdélyi fejedelmi trónra kerülésével. A dolog úgy áll, hogy a tisztázás érdekében részletesebben meg kell vizsgálnunk az Approbaták keletkezését. Az Erdélyi Törvénytár ugyanis sajátos alkotás! 216 Erdélynek, mint külön országnak, törvényhozása a Szapolyai János halála után, 1540. aug. 29-én tartott segesvári országgyűlésen vette kezdetét, s ez időtől fogva a három (magyar, székely és szász) ,,nemzet"-ből alakult rendek évenként, néha többször is (1556-ban pl. hat ízben) tartottak országgyűlést, hogy az országot érdeklő ügyekben végezzenek. E gyakori országgyülésezésnek az eredménye volt, hogy nagy számú határozat, végzés született, ráadásul nem csak általános zsinórmértékül szolgáló szabályok, törvények, hanem igen gyakran a bírósági vagy közigazgatási hatókörbe tartozó egyes 213 CJH. Erdélyi Törvények. V. ö. 1557: XXIII, 1659: LXXIII. 1563: XXIII, 1574: XIV., 1575: XIII, 1588: XX., 1597: XXIV., 1598: XXIX., 1593: XXXI, 1590: III., k. u. 1608: XX., 1609: XIX., 1618: LXXIII, 1635: LXVIII, 1647: XLI, 1647: LXVLII, 1647: CXLII, 1649: XLIII, 1655: XLIII, 1059: LXIX., 1662 V.. XIX., 1681: XLVI. 1689: LXIX., 1715: XCV., 1729: VIII, 1741: XXXVI, 1791: XXV. magyar t.c. 12) CJH 214 Consensusa: beleegyezése. Ai Beleértve a szerző korábbi munkáit is 216 Az Approbata Constitutiok létrejöttét a milleneumi kiadás bevezető tanulmánya alapján elemzem. 1540 - 1848. évi erdélyi törvények. Fordították és utalásokkal ellátták Dr. Kolosvári Sándor és Dr. Óvári Kelemen. Magyarázó jegyzetekkel kíséri Dr. Márkus Dezső. Bp. 1900. VII - XIII.
